A The Statue of the Dead Christ című alkotásról hiányzik Jézus töviskoszorúja, karjai és lábfejei. A sérülésekről úgy vélik, hogy a 16. században keletkeztek, amikor a radikális protestánsok hadat üzentek a hagyományos katolikus művészeti alkotásoknak. A szobrot 1954-ben fedezték fel egy közép-londoni imaház padlózata alatt, ahová a szakértők szerint a további károsodás elkerülése érdekében rejtették el annak idején.

Az Art under Attack: Histories of Iconoclasm (Ostrom alatt a művészet: a képrombolás története) című tárlat kurátora, Penelope Curtis elmondta, a szobrot ezen a kiállításon láthatja először a nagyközönség, olyan brit művészeti alkotásokkal karöltve, amelyeket az elmúlt nagyjából ötszáz évben vallási, politikai, vagy esztétikai okokból megrongáltak.

Az október 2-án megnyíló tárlat különösen aktuálissá vált a brit múzeumok műtárgyai ellen a közelmúltban indított támadássorozat fényében. Múlt héten John Constable 1821-es, The Hay Wain (A szénásszekér) című alkotására ragasztotta egy kisgyermek - valószínűleg saját fia - fényképét egy férfi. Tavaly októberben pedig Mark Rothko falfestményét firkálták össze a Tate Modernben.

Curtis szerint azonban a kiállítás ötlete már jóval ezek előtt megfogant és három évbe telt a tárlat összeállítása. A kiállításon festett üvegablakok szilánkjai, a 19. század során szüfrazsettek által megszaggatott portrék és Carl Andre Equivalent VIII című minimalista szobra is helyet kapott: utóbbit 1976-ban vödörnyi természetes kék festékkel locsolta le egy feldühödött néző, ám a folyadékot könnyen le lehetett mosni az alkotásról, amely nem károsodott.

A kiállításon szerepel továbbá Oliver Cromwell portréja, amelyet annak idején a rendíthetetlen monarchistaként ismert Frederick Victor Duleep Singh fejjel lefelé fordított, valamint III. Vilmos angol király szobrának és Dublin egykori hatalmas gránit oszlopának - Nelson's Pillar - maradványai is.