Az Obama-kormány Kim Dzsong Un észak-koreai vezető fenyegetőzései ellenére nyilvánosan soha nem hozta szóba, hogy a megtorlás ennyire messzire menő lehet. A lapnak nyilatkozó nemzetbiztonsági források szerint ugyanakkor mind a Pentagonban, mind az amerikai csendes-óceáni parancsnokságon közkeletű az a feltételezés, hogy egy teljes erőbevetéssel megindított észak-koreai támadás esetén olyan, masszív megtorlással számoló amerikai készenléti tervet valósítanának meg, amelynek része a sztálinista rendszer leváltása is.

"Egy vezető tábornok azt mondta nekem, hogy egy északi támadás egyet jelent a rendszerváltással" - nyilatkozott a lapnak név nélkül a kongresszus egy magas beosztású, védelmi ügyekre szakosodott munkatársa. Hozzátette, hogy ugyanezt mondták neki, amikor felkereste a Hawaii-on működő csendes-óceáni parancsnokságot.

A lap értesülései szerint a dél-koreai kormány nem engedi, hogy az Egyesült Államok olyan "preventív rendszerváltást" hajtson végre északon, mint amilyet a Bush-kormányzat valósított meg 2003-ban Irakban. Ugyanakkor egy Észak-Korea által végrehajtandó általános támadás minden bizonnyal megváltoztatná Szöul álláspontját.

A The Washington Times emlékeztetett arra, hogy a Bush-adminisztráció nyíltabban nyilatkozott az Észak-Koreával szembeni megtorlási terveiről. Dick Cheney akkori alelnök kijelentette, hogy egy Dél-Korea elleni invázió vagy a nukleáris fegyverek bevetése a Kim-dinasztia végét jelentené.

A lap forrásai szerint Barack Obama kormányzása alatt felfrissítették a világ különböző régióira, így a Koreai-félszigetre vonatkozó amerikai haditerveket. Az Észak-Koreával kapcsolatos forgatókönyvek a kommunista rendszer támadása esetén egyebek közt számolnak a rezsim "önberobbanásával" és egy szövetséges, amerikai-dél-koreai elleninvázióval is. A tervek értelmében Dél-Korea kormányának és hadseregének meghatározó szerepe lesz a háborút követő stabilizálási műveletekben, Észak átalakításában és a két Korea egyesítésében.

Thomas McInerney nyugalmazott repülőtábornok, aki a 80-as években részt vett a Koreai-félszigettel kapcsolatos amerikai haditervek kidolgozásában, a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az észak-koreai légierő és légvédelem leküzdéséhez mintegy 50 órára lesz szükség, ami után lehetővé válik, hogy a rezsim szárazföldi erőit kevesebb mint 60 nap alatt felmorzsolják.

McInerney szerint Kínának már csak gazdasági szempontból sem érdeke, hogy megengedje Kim számára Dél-Korea és az amerikai erők megtámadását. A nyugalmazott tábornok úgy vélekedett, hogy Peking nem fog háborúba lépni Észak-Korea védelmében.