A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az EU brüsszeli szakértői és a tagállamok uniós diplomatái már vizsgálják a Nagy-Britannia nélkül, 26 tagország bevonásával megalkotandó hétéves új költségvetési keret jogi és pénzügyi kivitelezhetőségét.

A Financial Times forrásai szerint a Brüsszelben fontolóra vett megoldás alapján éves költségvetéseket készítenének, amelyeknek jóváhagyásához elegendő lenne a tagállamok minősített többsége, ellentétben a hosszú távú pénzügyi kerettel, amelyet egyhangú szavazással kell jóváhagyni.

A lap szerint lehetséges az is, hogy csupán "tárgyalási fogásról" van szó, amelynek célja a brit kormány kompromisszumra kényszerítése.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök az utóbbi hetekben többször is kijelentette, hogy kész megvétózni minden olyan javaslatot, amely az uniós átlaginflációt meghaladó mértékben növelné a kiadásokat a 2014-ben kezdődő EU-költségvetési időszakban.

A brit kormány hivatalosan meghirdetett célja a 2014-2020-as uniós költségvetési keret kiadásainak befagyasztása reálértéken, ugyanakkor Cameron többször is kifejtette azt az álláspontját, hogy a legjobb megoldásnak a kiadások reálértéken történő csökkentését tartja, és a "legrosszabb esetben" hajlandó csak elfogadni kiadások befagyasztását.

Még ez utóbbi kompromisszum lehetőségét is igyekeztek kiiktatni azonban a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának lázadó EU-ellenes képviselői. E tory képviselőcsoport - az ellenzéki Munkáspárt támogatásával - október végén olyan indítványt terjesztett elő és szavaztatott meg sikerrel, amely felszólította a brit kormányt arra, hogy csak az EU-kiadások reálértéken történő csökkentéséről tárgyaljon a következő EU-költségvetésnek szentelt, e hét második felére összehívott brüsszeli uniós csúcson, a befagyasztásról ne.

A szavazás nem kötelező erejű a kormányra nézve, egybehangzó kommentárok szerint azonban mégis erősen szűkíti Cameron tárgyalási mozgásterét az uniós egyeztetéseken. Brit kormányzati illetékesek nem hivatalos nyilatkozataikban többször is elismerték az utóbbi napokban, hogy gyakorlatilag lehetetlennek tűnik a kiadáscsökkentés kiharcolása azoknak a tagországoknak az ellenállása miatt, amelyek az EU-folyósítások nettó haszonélvezői, vagyis több uniós forráshoz jutnak, mint amennyit a közös kasszába befizetnek.

Cameron hétfőn, a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: véleménye szerint "nem kell zavarba jönnie" egy EU-tagállamnak attól, ha kiáll saját érdekeiért, és nemet mond, ha úgy érzi, hogy valamely kezdeményezés nem szolgálja ezeket az érdekeket.