Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa

A fukusimai baleset miatt 13 ezren perelték be a céget

Csoportos büntetőfeljelentést tett 13 ezer japán polgár csütörtökön a tavalyi márciusi atombalesettel kapcsolatban a Fukusima-1 atomerőművet birtokló TEPCO cég vezetői és az egykori nukleáris biztonsági bizottság ellen.

A feljelentésben az energiaszolgáltató vállalat 33 vezetőjét és a tavalyi baleset óta felszámolt bizottságot azzal vádolják, hogy szakmai hanyagságuk halálesetekhez és súlyos sérülésekhez vezetett - jelentette a Kyodo japán hírügynökség.

A feljelentők azt állítják, a megnevezett alperesek felelősek azért, hogy radioaktív sugárzás érte őket. A beadvány a Fukusima-1 atomerőműben elhunyt munkások és az atombaleset óta öngyilkosságot elkövetett emberek halálát is a cégnek tulajdonítja.

Idén augusztusban már benyújtottak egy hasonló csoportos feljelentést a TEPCO ellen. Akkor 1300 fukusimai lakos azzal vádolta meg a céget, hogy nem készült fel megfelelően egy esetleges természeti katasztrófára, holott Japánban igen gyakoriak a földrengések. A közelmúltban egy korábbi fukusimai dolgozó is pert indított a vállalat ellen.

A japán büntető törvénykönyv szerint a hanyagságból okozott emberölés vagy súlyos testi sérülés felelősei maximum öt évig terjedő börtönbüntetésre vagy egymillió jenes (csaknem 2,8 millió forint) pénzbírságra ítélhetők.

Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×