Infostart.hu
eur:
372.86
usd:
340.1
bux:
139813.96
2026. november 20. péntek Jolán

A francia alkotmánytanács megsemmisítette a népirtások tagadását büntető törvényt

Alkotmányellenes az a törvény, amely büntetendővé teszi a Franciaországban elismert népirtások, köztük az örmények elleni genocídium tagadását - döntött kedden a francia alkotmánytanács. Az államfő alig egy órával a határozat nyilvánosságra hozatala után új törvényjavaslat benyújtását kérte a kormánypárti többségtől.

Az alkotmánytanács szerint a szóban forgó törvény vét a véleményszabadság követelménye ellen. A döntés értelmében a Törökország által élesen bírált jogszabály nem léphet hatályba.

A törvényt január 12-án megszavazta a francia parlament mindkét háza, de azt az államfő még nem írta alá, miután 120 képviselő és szenátor a parlament által elfogadott törvények alkotmányosság vizsgálatát végző testülethez fordult. Szerintük a megszavazott szöveg összeférhetetlen a legalapvetőbb alkotmányossági elvvel, a véleménynyilvánítás szabadságával.

Az alkotmánytanács indoklása szerint egy törvény büntetheti a véleménynyilvánítás gyakorlásával való visszaélést, ahogy ez az holokauszttagadásról 1990-ben elfogadott törvény esetében történik, de magának ennek a szabadságnak a gyakorlását nem. Márpedig a január 23-i törvény a francia törvények által elismert minden genocídium nyilvánosan történő tagadását szankcionálja egy évi elzárással és 45 ezer eurós pénzbüntetéssel.

A Franciaországban népirtásnak minősülő események közé tartozik a holokauszt mellett az Oszmán Birodalomban 1915 és 1917 között az örmények tömeges legyilkolása is, amelynek örmény adatok szerint másfél millió áldozata volt.

A párizsi török nagykövetség azonnal "elégedettségét" fejezte ki a döntés miatt, s annak a reményének adott hangot, hogy az javíthat a török-francia kapcsolatokon. Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes szerint pedig az alkotmánytanácsi határozattal elkerülhetővé vált a diplomáciai válság Párizs és Ankara között. "Az alkotmánytanács igazságos, a politikai megfontolásokat figyelmen kívül hagyó döntést hozott" - írta Twitteren a török politikus.

A francia köztársasági elnök azonban azonnal megbízta a kormányt azzal, hogy az alkotmánytanácsi ajánlások figyelembe vételével dolgozzon ki új tervezetet az örmény népirtás tagadásának tiltásáról. Nicolas Sarkozy tudomásul vette a döntést, s "érzékeli mindazoknak a hatalmas csalódottságát és mélységes szomorúságát, akik elismeréssel fogadták annak a törvénynek az elfogadását, amely minden genocídium tagadását büntetni kívánta" - olvasható az elnöki hivatal által kiadott közleményben.

A törvény december vége óta feszültségeket okozott Törökországgal, amely nem ismeri el az örmény népirtást, s az utolsó pillanatig meghátrálásra próbálta késztetni a francia parlamentet. A törvényt "nyíltan diszkriminatívnak", "rasszistának", illetve a gondolatszabadság ellen elkövetett merényletnek nevezete Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, s az "iszlamofóbia európai erősödésének" jeleként értékelte.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kijátszhatatlan, kvantumtechnológián alapuló biztonsági rendszert teszteltek az Egyesült Államokban

Kijátszhatatlan, kvantumtechnológián alapuló biztonsági rendszert teszteltek az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének (NIST) kutatói egy úttörő kísérletben bizonyították, hogy a kvantummechanika törvényszerűségeivel kétséget kizáróan igazolható egy személy fizikai tartózkodási helye. A Nature folyóiratban publikált eredmények alapján a kutatócsoportnak sikerült bezárnia azokat a biztonsági kiskapukat, amelyek a korábbi, kvantumalapú helymeghatározási módszereket sebezhetővé tették a csalókkal szemben. A technológia alapjaiban változtathatja meg a kiberbiztonságot, mivel a digitális hozzáférést a fizikai világhoz köti - számolt be a Phys.org.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×