Az alkotmánytanács szerint a szóban forgó törvény vét a véleményszabadság követelménye ellen. A döntés értelmében a Törökország által élesen bírált jogszabály nem léphet hatályba.

A törvényt január 12-án megszavazta a francia parlament mindkét háza, de azt az államfő még nem írta alá, miután 120 képviselő és szenátor a parlament által elfogadott törvények alkotmányosság vizsgálatát végző testülethez fordult. Szerintük a megszavazott szöveg összeférhetetlen a legalapvetőbb alkotmányossági elvvel, a véleménynyilvánítás szabadságával.

Az alkotmánytanács indoklása szerint egy törvény büntetheti a véleménynyilvánítás gyakorlásával való visszaélést, ahogy ez az holokauszttagadásról 1990-ben elfogadott törvény esetében történik, de magának ennek a szabadságnak a gyakorlását nem. Márpedig a január 23-i törvény a francia törvények által elismert minden genocídium nyilvánosan történő tagadását szankcionálja egy évi elzárással és 45 ezer eurós pénzbüntetéssel.

A Franciaországban népirtásnak minősülő események közé tartozik a holokauszt mellett az Oszmán Birodalomban 1915 és 1917 között az örmények tömeges legyilkolása is, amelynek örmény adatok szerint másfél millió áldozata volt.

A párizsi török nagykövetség azonnal "elégedettségét" fejezte ki a döntés miatt, s annak a reményének adott hangot, hogy az javíthat a török-francia kapcsolatokon. Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes szerint pedig az alkotmánytanácsi határozattal elkerülhetővé vált a diplomáciai válság Párizs és Ankara között. "Az alkotmánytanács igazságos, a politikai megfontolásokat figyelmen kívül hagyó döntést hozott" - írta Twitteren a török politikus.

A francia köztársasági elnök azonban azonnal megbízta a kormányt azzal, hogy az alkotmánytanácsi ajánlások figyelembe vételével dolgozzon ki új tervezetet az örmény népirtás tagadásának tiltásáról. Nicolas Sarkozy tudomásul vette a döntést, s "érzékeli mindazoknak a hatalmas csalódottságát és mélységes szomorúságát, akik elismeréssel fogadták annak a törvénynek az elfogadását, amely minden genocídium tagadását büntetni kívánta" - olvasható az elnöki hivatal által kiadott közleményben.

A törvény december vége óta feszültségeket okozott Törökországgal, amely nem ismeri el az örmény népirtást, s az utolsó pillanatig meghátrálásra próbálta késztetni a francia parlamentet. A törvényt "nyíltan diszkriminatívnak", "rasszistának", illetve a gondolatszabadság ellen elkövetett merényletnek nevezete Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, s az "iszlamofóbia európai erősödésének" jeleként értékelte.