A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának illetékes alelnöke és térségi elemzője, Alpona Banerji a cég által befektetők számára Londonban összeállított heti globális áttekintésben úgy vélte: ha kiesik a Magyarország által az EU-tól jövőre vár felzárkóztatási juttatások harmada, az nehezebbé tenné az államháztartási célok teljesítését, és késleltethetne olyan beruházásokat, amelyekre a növekedés szempontjából szükség lenne.

A Moody's londoni szakelemzője szerint a részleges felfüggesztés kilátásba helyezéséről hozott brüsszeli döntés emellett mutatja Magyarország és az Európai Bizottság "feszült viszonyát" is. Banerji szerint ez "bonyolultabbá teszi" az új IMF/EU-finanszírozási csomagról folytatandó tárgyalásokat is.

Jóllehet az EU-bizottság kinyilvánította, hogy a Magyarországgal kapcsolatos túlzottdeficit-eljárás és az IMF/EU-finanszírozási megállapodás két különböző ügy, a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntés mégis "bonyolultabbá teszi" az új IMF/EU-csomagról folytatandó tárgyalásokat is - vélekedett hétfői elemzésében a Moody's szakértője.

A hitelminősítő illetékes alelnöke az elemzésben kimutatja, hogy a 2007-2013 közötti időszakra az EU 8,6 milliárd eurónyi támogatást különített el Magyarországnak, és ebből jövőre 1,7 milliárd euró - a magyar hazai össztermék (GDP) 1,7 százaléka - esedékes. Jóllehet a felfüggesztés a 2013-as folyósítás kevesebb mint egyharmadát - és a teljes támogatási összegnek mindössze a 6 százalékát - érintené, az ügy azonban mégis jelentős, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság most először szánta rá magát ilyen fellépésre egy tagállammal szemben - áll a Moody's hétfői londoni elemzésében.

Egy másik nagy londoni elemzőház, az Eurasia Group - a világ legnagyobb politikai-gazdasági kockázatelemző cégcsoportja - szintén hétfőn összeállított helyzetértékelésében azt írta, hogy az uniós intézmények legutóbbi lépései "az EU politikaformáló elitjének általánosabb hangulatát" is felfedik Magyarországgal kapcsolatban. Úgy tűnik, az európai politikai döntéshozók elszánták magukat arra, hogy "rászorítják a kormányt követeléseik teljesítésére". Mindemellett az IMF, amely "eddig jórészt csendben volt", szintén elkezdte emlegetni a szélesebb értelemben vett adórendszerbeli és szerkezeti reformok szükségességét, és ez arra vall, hogy a valutaalap részéről is "komoly követelések várhatók".

Az Eurasia elemzői szerint mindez - Orbán Viktor miniszterelnök kemény tárgyalási alapállásával együtt - megerősíti azokat a véleményeket, amelyek szerint az új IMF/EU-programról szóló megállapodás elérése "nehéz folyamat lesz", a kudarc lehetősége "több mint elméleti", és az egyezmény megszületése esetén is valószínűsíthetők "elcsúszások és zökkenők".

A ház londoni szakértői hétfői elemzésükben "valószínűnek" nevezték, hogy az uniós pénzügyminiszterek jövő havi ülésükön jóváhagyják a magyar kohéziós juttatásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatot, bár a cég elemzői megjegyezték azt is, hogy az intézkedés visszavonható, ha a magyar kormány "meggyőző, vagyis strukturális jellegű" költségvetési reformokat mutat be.

A kohéziós juttatások tényleges felfüggesztésének lehetőségét más nagy londoni házak ugyanakkor gyakorlatilag kizártnak tartják.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi közgazdászai minapi kommentárjukban közölték, hogy véleményük szerint a támogatások folyósításának felfüggesztése "messze nem eldöntött tény", és e lépés tényleges megtétele Brüsszel részéről "valószínűtlen". A cég elemzői úgy vélekedtek, hogy az EU az intézkedés kilátásba helyezését inkább eszközként fogja használni az IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló majdani hivatalos tárgyalásokon, de a szankciót végül nem fogja érvénybe léptetni.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának alelnöke, aki a múlt hét végén Londonban sajtóbeszélgetésen vett részt brit és magyar újságírókkal, erről a kérdésről az MTI-nek kijelentette: meggyőződése szerint az EU-bizottságnak az európai uniós jogot kell betartatnia, ami annyit jelent, hogy a szabályokat nem nyomásgyakorlásra kell felhasználni, mert ez szembemenne az európai joggal és szokásokkal.

Hozzátette: különösen abszurd, hogy egy olyan országgal szemben akarják gyakorolni ezt a szabályt, amely éppen óriási erőfeszítéseket tesz az uniós hiányelőírás betartására. Magyarország esetében öt-hat évvel ezelőtt az Európai Bizottság nem volt ennyire szigorú - mondta a múlt heti londoni sajtóbeszélgetésen az MTI-nek a magyar politikus.