"Hibákat követtem el, - mondta Wulff, hozzátéve, hogy "mindig őszinte voltam". A bejelentést megnézheti, ha ide kattint.

A lemondását indokolva hangsúlyozta: az ország és a világ előtt álló feladatok megoldásához egy "széles többség" támogatottságával és bizalmával rendelkező államfőre van szükség, az utóbbi időszak fejleményei azonban megmutatták, hogy ez a bizalom "tartósan korlátozott", emiatt pedig nem lehetséges az államfői munka folytatása.

A lépés annak a következménye, hogy az elnök személye körül két hónapja sokasodnak a kínos ügyek, kezdve egy roppant kedvező magánkölcsöntől, ingyenes nyaralásokon át, állami pénzből fizetett nagyszabású lobbista rendezvényekig.

A kereszténydemokrata politikus mentelmi jogát felfüggeszteni kezdeményezte még csütörtökön este a hannoveri ügyészség.

Vincze András, az InfoRádió németországi tudósítója kiemelte: megkönnyebbüléssel fogadták a lemondás hírét Németországban, mert egyre nagyobbra és tarthatatlanabbá dagadt az államfő körüli botrány. Wulff többek között azzal indokolta távozását, hogy olyan elnökre van szüksége Németországnak, aki teljes mértékben tud koncentrálni az euróválság megoldására.

Mivel Christian Wulff mentelmi joga a lemondást követően nem kérdéses, az államügyészség elindíthatja a vizsgálatot.

Merkel: összpárti egyeztetéssel döntenek az utódról

Angela Merkel a német szövetségi elnök lemondását követően közölte: a kormány arra törekszik, hogy politikai oldalakon átívelő együttműködéssel találják meg Christian Wulff utódját, a következő államfő többpárti jelölt legyen.

A kancellár a közszolgálati televízióban élőben sugárzott beszédében leszögezte: a konzervatív-liberális kormánykoalíció csupán tanácskozik a lehetséges államfőjelöltről, a végső döntést pedig ellenzéki pártokkal, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel közösen kívánják meghozni.

"Azzal a céllal tárgyalunk, hogy közös jelöltet tudjunk javasolni a Német Szövetségi Köztársaság következő elnökének megválasztásához" - mondta Merkel. Nem említette a volt NDK állampártjának utódszervezetéből alakult Baloldal nevű, parlamenti frakcióval ugyancsak rendelkező pártot.

Sigmar Gabriel, az SPD elnöke a kancellár nyilatkozatára reagálva hangsúlyozta: pártja készen áll az "új kezdetre", a közös jelölt állítására. A szociáldemokraták "már hónapok óta" javasolják ezt a megoldást, amely Christian Wulff távozásával "végre lehetővé vált". Az SPD számára nem az számít, hogy a következő államfő mely politikai oldalhoz tartozik, hanem az, hogy a jelölt alkalmas legyen az államfői tisztség "megrendült tekintélyének helyreállítására" - hangoztatta.

A Zöldek részéről pénteken kora délutánig nem érkezett egyértelmű válasz a kancellár ajánlatára, a párt csupán annyit közölt, hogy a távozással Wulff "igen kínos vitáktól kímélte meg" Németországot.

Wulff pénteken délelőtt jelentette be lemondását, utódát 30 napon belül kell megválasztani. Az első hírek szerint a koalíció a lehető leggyorsabban le akarja zárni az ügyet, így már szombaton kezdődnek az egyeztetések a kereszténydemokrata pártot (CDU) vezető kancellár, Horst Seehofer, a bajor testvérpárt (CSU) elnöke, valamint Philipp Rösler, a liberális FDP vezetője részvételével, és hamarosan tárgyalásokat kezdenek az SPD-vel és a Zöldekkel.

Wulff azt követően jelentette be távozását, hogy a hannoveri ügyészség csütörtökön a törvényhozáshoz fordult az államfő mentelmi jogának felfüggesztését kérve. A kereszténydemokrata politikus december közepe óta bírálatok kereszttüzében áll gazdag vállalkozókhoz fűződő kapcsolatai miatt. Az ügyészség is egy ilyen kapcsolattal összefüggésben kérte mentelmi jogának feloldását, azzal a céllal, hogy vizsgálatot kezdhessen, mert felmerült a jogtalan előnyszerzés gyanúja.

A Wulffra nehezedő nyomás erősödésével párhuzamosan az utóbbi hetekben számos találgatás is megjelent a lehetséges utódokról. Többen a legutóbbi, 2010-es államfőválasztáson az SPD és a Zöldek által jelölt Joachim Gauck párton kívüli evangélikus lelkészt, keletnémet polgárjogi harcost, a volt NDK állambiztonsági iratait kezelő hivatal első vezetőjét tartják leginkább esélyesnek a posztra. Gabriel a pénteki nyilatkozatához hasonlóan korábban is többször hangsúlyozta, hogy pártja nem ragaszkodik a szociáldemokráciához kötődő jelölthöz. Esélyesnek tartják még többek között a jobb- és baloldalon egyaránt köztiszteletnek örvendő Norbert Lammertet, a Bundestag CDU-s elnökét és az ugyancsak széles körben elismert Thomas de Maiziere védelmi minisztert (CDU).