A megállapodás utolsó elemeként a Brüsszelben tárgyaló vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Mint több résztvevő - köztük Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke - bejelentette, "önkéntes" adósságelengedésről van szó.

Az erről szóló kompromisszum azt követően született meg, hogy a központi uniós intézmények vezetői, valamint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök egy szűk körű megbeszélésen meggyőzték a bankok képviselőit, hogy az immár reális kockázatú görög államcsőd még súlyosabb helyzetbe hozná őket.

A bankokat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) mindazonáltal jelezte, hogy a megállapodás egyes részleteit csak későbbi tárgyalásokon dolgozzák ki.

Brüsszeli közlések szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken.

Sarkozy a találkozó után bejelentette: a Görögország támogatását célzó új program összértéke 130 milliárd euró körül lesz, és nagyobb része a magánszektortól származik majd.

Az uniós vezetők már előzőleg döntöttek arról, hogy ezer milliárd euróra növelik annak a pénzügyi mentőmechanizmusnak - az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) - a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható.

Mint a nyilatkozatokból kiderül, egy kettős megoldást alkalmazó rendszerről van szó, amelynek lényege, hogy az eszköz a reform után immár a bajba került országok újonnan kibocsátott kötvényeinek értékére is garanciát vállal, másrészt lehetővé teszi, hogy az eurózónán kívüli szereplők is befektessenek oda.

A mechanizmus Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza a válság továbbterjedését.

Még az esti órákban, a teljes, mind a 27 tagországot magába foglaló EU-csúcstalálkozó keretein belül megállapodás született a bankrendszer feltőkésítéséről is. Ennek összes forrásszükséglete az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint 106,4 milliárd euró.

Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása is. Mint Van Rompuy fogalmazott, a legutóbb elfogadott reformokon, az úgynevezett (magyar EU-elnökség alatt összeállított) hatos jogszabálycsomagon is túlmutatóan szoros együttműködésről van szó. A megállapodás ezzel kapcsolatban egész sor kiegészítő intézkedést tartalmaz az eurózóna vonatkozásában, köztük az uniós ajánlások kötelező figyelembe vételét és a nemzeti költségvetések még szorosabb ellenőrzését.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte: ezekkel a döntésekkel már közel kerültek egy valódi gazdasági unió kiépüléséhez.

Megerősítették azt az elhatározást is, hogy ezentúl évente kétszer az euróövezeti vezetők is külön találkoznak.

Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.