Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka

Orosz sajtó: Moszkva utolsó figyelmeztetése Minszknek

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Minszkben tárgyalt, s szakértők a látogatást Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfőnek szóló "utolsó figyelmeztetésnek" tekintik.

Lukasenka orosz értékelések szerint "igen felbátorodott az Európai Unióval való érintkezésben" - írta a Kommerszant című lap, amely tudni vélte, hogy az államfő nem volt hajlandó találkozni Lavrovval.

Az értesülést azonban Moszkvában siettek cáfolni. Kremlbeli források közölték: Lavrovot Dmitrij Medvegyev elnök szigorúan utasította, hogy ne találkozzon Lukasenkával.

Az orosz külügyminiszter látogatásának hivatalosan közzétett célja, hogy a két ország külügyminisztériumainak kollégiumai Minszkben tanácskoznak "az EU-val való kapcsolatokról, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) következő csúcstalálkozójának előkészületeiről, és véleményt cserélnek az orosz-fehérorosz együttműködés legfontosabb kérdéseiről".

A látogatásnak azonban különös jelentőséget kölcsönöz, hogy alig egy hónappal a fehéroroszországi elnökválasztás előtt, a Moszkva és Minszk közötti kapcsolatok érezhető lehűlése közepette kerül rá sor.

Figyelmet érdemel, hogy Lukasenka nem találkozik Lavrovval, amint az is, hogy a sajtónak kiszivárogtatták: erre a fehérorosz elnök nem hajlandó, ám a Kreml ezt cáfolta. Lukasenka ugyanis eddig ugyanis minden magas rangú orosz vendéggel találkozott, még a területi kormányzókkal is.

A Kommerszant felhívta a figyelmet arra, hogy Lavrov érkezése előtt alig néhány órával Lukasenka ismét élesen bírálta Moszkvát, ezúttal a szerveződő közös államon belüli katonai együttműködés kérdéseiben. Azt kifogásolta, hogy nem lehet Minszket a közös védelemhez szükséges fegyverek piaci áron való megvásárlására kényszeríteni. Felszólította Moszkvát a fehérorosz fegyveres erők megsegítésére, de ugyanakkor cáfolta, hogy országa orosz befolyás alatt állna. Egyben kijelentette, hogy a hadsereg egységeinek bevetése nagyon komoly kérdés, "semmiféle munkapapírt nem fog aláírni, és ezt így adják át az orosz védelmi miniszternek és az elnöknek".

Megfigyelők szerint Minszk magatartása azzal függ össze, hogy a legutóbbi időben oda látogatott a német és a lengyel külügyminiszter, valamint a litván államfő. A nyugat-európai miniszterek 3 milliárd dolláros segélyt ígértek arra az esetre, ha az elnökválasztás tisztán zajlik le, a litván államfő pedig kijelentette, hogy Lukasenka hatalmon maradása a stabilitás garanciája Fehéroroszországban. "A mindettől fellelkesült Lukasenka úgy érezte, elérkezett a pillanat, hogy keményítse Oroszországgal kapcsolatos irányvonalát, amely eddig túlságosan jó szándékú volt" - írta a Kommerszant.

Egy szakértő kijelentette a lapnak: ez visszafelé sülhet el, mert Lavrov látogatása az utolsó figyelmeztetés Minszknek. "Moszkva még nem tett lépéseket, a fehérorosz áruk vámmentesen érkeznek Oroszországba, és az orosz energiahordozókat Minszk igen kedvezményes áron kapja. Ha azonban Lukasenka folytatja oroszellenes kirohanásait, jövőre valóságos kereskedelmi háborúba keveredhet Moszkvával" - mondta az illetékes.

Címlapról ajánljuk
Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Jelentősen, 54-ről 37-re csökkent a Magyar Szövetség megyei képviselőinek száma a szlovákiai önkormányzati választásokon a szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága alapján. Dunaszerdahelyen a nem hivatalos részeredmények szerint Hájos Zoltán nyerheti a polgármester-választást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Itt a visszavágó Lula és Bolsonaro között, egy csavarral megspékelve. Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országában, Brazíliában ma tartják az elnökválasztás második fordulóját, három héttel ezelőtt ugyanis egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint felét. Az október 4-i első fordulóban nem a puccskísérletért elítélt exelnök, Jair Bolsonaro, hanem a helyette induló fia, Flávio végzett az élen a brazil baloldal ikonja, a negyedik ciklusért harcba szálló Lula da Silvával szemben. A verseny rendkívül kiélezett, a megosztó kampány tétje pedig túlmutat Brazília következő négy évén vagy a Bolsonaro klán dinasztiaépítési vágyán: a portugálajkú óriás elhódítása számítana a Donald Trump által támogatott, felívelőben lévő latin-amerikai jobboldal ékkövének, miközben a környezetvédők a "Föld tüdeje" miatt kongatják a vészharangot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×