A referendumot a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai kezdeményezték, hogy "megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását".

Ha az exit poll adatai beigazolódnak - a voksolás délig tartott, a legfrissebb adatok 59 százalékot jeleznek -, az eredmény nagy meglepetésnek számít, mivel a korábbi felmérések az ellenkezőjét, a tilalom 53 százalékos elutasítását jósolták. A svájci kormány és a parlament ellenezte és bírálta a népszavazási kezdeményezést mint amely sérti a svájci alkotmányt, a vallásszabadságot és az ország féltve őrzött türelmi hagyományait.

Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa is elítélte a referendumot. Hasonlóan nyilatkozott a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is. "A félelem rossz tanácsadó" - figyelmeztettek a katolikus püspökök.

A 7,5 millió lakosú Svájcban a legutóbbi statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer muzulmán él, közülük 50 ezer gyakorolja hitét, s ezzel az iszlám a második legelterjedtebb vallás az országban a kereszténység után. Mindeddig csupán négy minaret épült mecsetek mellé Svájcban.

Különösen a kormány emelt szót még a népszavazás előtt a javaslat ellen, attól tartva, hogy az igen győzelmét, a minaretépítés tilalmát az arab világhoz fűződő kapcsolatok romlása, sőt akár terrormerényletek követhetik. A szavazói részvétel magas volt.