Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001-ben ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre egy skót bíróság, amely bizonyítottnak találta a líbiai titkosügynök részességét az eddigi legsúlyosabb nagy-britanniai terrormerényletben.

A ma már nem létező amerikai PanAm légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel robbantották fel; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas. A repülőgép lángoló roncsai 11 ezer méteres magasságból a skóciai Lockerbie-re zuhantak, elpusztítva a település jelentős részét. Az áldozatok közül tizenegy a kisváros lakója volt.

A rákbetegségben szenvedő Megrahit - aki mindig is tagadta bűnösségét - a skót kormány augusztus második felében szabadon engedte, "méltányossági megfontolásokra" hivatkozva.

A döntést súlyos bírálatok érték hivatalos amerikai részről is, különösen azután, hogy a volt ügynököt hazájában nemzeti hősnek kijáró ünnepléssel fogadták.

A The Sunday Times vasárnapi beszámolója szerint Megrahi elengedését valójában a brit kormány tette lehetővé, annak érdekében, hogy a BP olajipari vállalat megkaphasson egy kőolaj- és földgázkutatási koncessziót a líbiai kormánytól. Az ügylet potenciális értéke a lap szerint elérheti a 15 milliárd fontot.

Az újság olyan, 2007-ben kelt levelekből idéz, amelyeket Jack Straw brit igazságügy-miniszter küldött a skót igazságügyi tárca vezetőjének, Kenny MacAskillnek. Straw először azt írta: London nem szeretné, ha Megrahira is vonatkoznék a Líbia és Nagy-Britannia között akkoriban formálódó fogolyátadási egyezség. Az idén májusban véglegesített megállapodás lehetővé teszi, hogy a két ország bűncselekményekért elítélt állampolgárai hazájukban töltsék le a Líbiában vagy Nagy-Britanniában rájuk kirótt szabadságvesztést. Líbia azonnal kérte is, hogy Megrahi hazatérhessen.

Straw vasárnap idézett második levelében már az áll, hogy Nagy-Britannia alapvető érdekeit szolgálná, ha a kétoldalú fogolyátadási szerződés hatálya alól nem lennének egyéni kivételek.

A The Sunday Times mindezt összefüggésbe hozza az olajügylettel, kiemelve: a szerződés, amelyet 2007 májusában jelentettek be, fél évvel később még mindig ratifikálásra várt a líbiai kormányrészéről. A brit kormány visszakozására utaló második Straw-levél után hat héttel Líbia jóváhagyta a szerződést - áll a cikkben.

Straw vasárnap cáfolta a kapcsolatot az olajügylet és Megrahi elengedése között, mondván: a líbiai elítéltet nem a fogolyátadási egyezség keretében engedték el, hanem a skót kormány egyedi,méltányossági döntése alapján.

Ugyanezt mondta Alex Salmond skót kormányfő is, hozzátéve: Londonnak nem volt része a döntésben.