A német liberális napilap a véleményoldalán közölt írás alcímében kiemelte: ismét áldozatokká lettek romák Magyarországon és másutt a kultúrájuk iránti értetlenségből fakadóan.

A szerző, Michael Frank szerint olajozottan működő gépezet módjára folyik a beszéd manapság a toleranciáról, integrációról, esélyegyenlőségről és emberi méltóságról. A retorikai színvonal azonban "csalóka látszat", amely hamar szertefoszlik az "európai szomszédságban és abban a problémában, amely a kontinens kulturális gyökereit érinti".

A szerző rámutat: "Magyarországon egyre gyakoribbak a romák elleni halálos támadások. Uszító nyelven bűnbakká tesznek egy teljes népcsoportot, amely iránt a lakosság széles körei mély ellenszenvet táplálnak."

A Süddeutsche Zeitung szerint a legutóbbi gyilkosságot követően aggasztó hangulat tapasztalható az elektronikus fórumokon: "A 'cigányok' - szól a kórus - már annyi szörnyűséget elkövettek a magyarság ellen, hogy most jogosan fizetik vissza nekik a gaztetteiket."

A lap szerint "túl egyszerű lenne a magyar államot és a magyar társadalmat imamalomszerűen arra emlékeztetni, hogy csak a diszkrimináció felszámolásával oldható meg a probléma. A romák helyzete más országokban is hasonlóan kritikus. Berlusconi lajstromba véteti őket Olaszországban, amivel diszkriminatív politikáját a kormányzati politika szintjére emeli. Máshol sem jobbak a körülmények" - áll a kommentárban.

A roma társadalom és a többségi európai társadalom homlokegyenest eltérő felfogást vall az emberi boldogságról és jólétről. "A munka és tulajdon, egyén és közösség rendeltetése és célja körüli konszenzus teljes hiánya miatt mindkét oldal tehetetlen. Ezen alapul a romák beilleszkedésre való képtelenségéről szóló összes előítélet" - állapítja meg a szerző.

Az elmúlt történelmi korszakok jórészt paraszti kultúrával átitatott európai társadalmában voltak olyan rések, helyek, ahová a súrlódások ellenére be tudott illeszkedni "ez az ellentmondásosan szocializálódott kultúrnép". A posztmodern társadalomban viszont már nincsenek meg ezek a helyek. A társadalom "idegennek érez egy olyan népcsoportot, amellyel ezer éve együtt él" - írja a liberális napilap munkatársa.

"Magyarország a próbaköve egy új, közös európai feladatnak: a romákkal való együttélés újbóli megtanulásának. Első lépésként azonban a legkeményebb eszközökkel meg kell akadályozni a puszta értetlenségből fakadó gyűlöletet, üldözést és gyilkosságokat. Az idegennek vélt szomszéd büntetése az ínség és a frusztráció miatt hátborzongató hagyomány Európában" - zárja kommentárját a müncheni Süddeutsche Zeitung.A magyar romák elleni támadássorozatról közölt jegyzetet pénteki számában a Der Standard című osztrák napilap.

Példa nélkül áll Európában a magyar romák ellen elkövetett célzott támadások sorozata - írta a szerző. De nem csak maguk a gyilkosságok ijesztőek, problematikus az a közöny is, amellyel azokra a magyar társadalom eddig reagált - tette hozzá.

Nem voltak nagy szolidaritásnyilvánítások a roma közösséggel, nem voltak nyilvános tiltakozások, csak a Magyar Gárda menetel tovább - állapította meg. "A polgári és a baloldali" erők olyannyira gyengék, hogy meg sem próbálkoznak egy ilyen mozgósítással, a többit pedig elintézi a romák elleni gyűlölet, amely minden társadalmi rétegben jelen van.

Annak is kevés visszhangja volt, hogy minden vezető magyar politikus elítélte a gyilkosságsorozatot - állapította meg. A gyilkosok módszere a cikkírót a Ku Klux Klánra, a fehér faj felsőbbrendűségét hirdető amerikai szervezetre emlékezteti.

A közöny nem marad következmény nélkül: az, hogy egyes roma vezetők holokausztról beszélnek, a roma közösség mélységes bizonytalanságérzetéről árulkodik. Most a gyilkosok elfogása az elsődleges feladat, de hosszabb távon a társadalmi légkör megváltozását is el kell érni - vélekedett a Der Standard jegyzetírója.

Ugyanabban a lapszámban, a negyedik oldalon közölt cikkében arról ír a tudósító, hogy erősödik a felháborodás a roma származású politikusok és a roma vezetők körében.

Az esetek eddig túl kevés reakciót váltottak ki a civil társadalomban - idézte Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat. Teleki tudomása szerint eddig egy szolidaritási demonstrációra sem volt példa. A megbízott ennél is fontosabbnak tartja, hogy szerinte nem kielégítőek az államfő eddigi megnyilvánulásai. A köztársasági elnöki hivatal ezt visszautasítja, álláspontja szerint Sólyom László világosan állást foglalt az ügyben, számos interjút adott, külföldön és belföldön egyaránt hangot adott felháborodásának.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerint nemigen lehet csodálkozni a reakciók hiányán, mert megmérgezték a társadalmi légkört a médiában megjelenő romaellenes megnyilvánulások és az, hogy szélsőséges csoportok bűnözőknek állítják be a romákat - zárult a Der Standard cikke.