Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
318.86
bux:
0
2026. július 23. csütörtök Lenke

Okozhat-e rákot a génmódosított élelmiszer?

Okozhat-e rákot, esetleg szivacsos agyvelőgyulladást a génmanipulált növények fogyasztása? Ismét erről folyik a vita Franciaországban, ahol az élelmiszer-egészségügyi intézet csaknem pontról pontra cáfolja annak a tudományos jelentésnek a megállapításait, amelyre hivatkozva elrendelték a genetikailag módosított kukorica termelését.

Ismét fellángolt a vita a Monsanto cég MON810-es, genetikailag módosított kukoricájáról Franciaországban, azt követően, hogy az élelmiszer-egészségügyi intézet jelentése szerint termesztése nem jelent veszélyt sem az emberre, sem a környezetre.

A felháborodott reakciók hatására Francois Fillon miniszterelnök bejelentette: továbbra sem engedélyezik a kukorica termesztését, ám szavaiból az is kiderült: amennyiben az Európai Bizottság mégis a moratórium feloldására kötelezné Franciaországot, úgy a kormány valószínűleg engedelmeskedne.

A január 23-án elkészült, de csak most nyilvánosságra hozott dokumentum mögött a francia környezetvédők a génmódosított termékeket előállító multik befolyását látják, amellyel szerintük a francia kormánynak akarnak nehézségeket okozni. A környezetvédelmi miniszternek ugyanis éppen hétfőn, február 16-án kell megvédenie Brüsszelben a génmódosított kukorica termesztésére és forgalmazására vonatkozó tavaly bevezetett francia tiltást, márciusban pedig a kérdésben az uniós miniszterek hoznak - minden tagország számára kötelező érvényű - döntést.

Az élelmiszer-egészségügyi intézet csaknem pontról pontra cáfolja annak a jelentésnek a megállapításait, amely Yvon Le Maho, az Országos Kutatóintézet egyik igazgatója vezetésével készült, és amelyre hivatkozva a francia moratóriumot elrendelték. Abban ugyanis a kutatók egyebek mellett arról írtak, hogy az eddiginél alaposabban meg kell vizsgálni a génmanipulált növények által termelt rovarölő mérgek környezetre gyakorolt hatásait, az ember esetében pedig azt, hogy fogyasztásuk okozhat-e rákot, esetleg szivacsos agyvelőgyulladást.

Le Maho professzor egy pénteken megjelent lapinterjúban hangsúlyozza: nem tartja magát a génmódosítás ellenfelének, sőt kezdetben kifejezetten támogatta ezt az újfajta technológiát, de tudományos kutatóként azt kell mondania, hogy a jelenlegi ismeretek alapján nem lehet azt állítani, hogy a génmódosított növények ártalmatlanok lennének az emberre vagy a környezetre. Ezért szerinte további vizsgálatokra van szükség, termelésüket és forgalmazásukat pedig addig is fel kell függeszteni.

Óva inti a kormány a biogazda

Lényegesen sarkosabban fogalmaz a közelgő európai parlamenti választásokon a zöldek színeiben induló José Bové, a világszerte ismert globalizáció-kritikus és biogazda. Szerinte mind a francia, mind az Európai Unió élelmiszerbiztonsági bizottsága az ipari óriások kezében van, ezért működésüket gyökeresen meg kell reformálni.

José Bové úgy véli, ha Franciaországban engedélyezik a most még tiltott növények termesztését, úgy a kormány - a várható fertőződések miatt - búcsút inthet annak a tervének, mellyel a biogazdálkodás részarányát 20 százalékra akarja feltornászni. "A társadalomnak választania kell egy génmódosított monokultúra és a változatos biogazdálkodás között" - mondta.

A francia sajtó külön kiemeli, hogy Franciaországon kívül jelenleg Ausztria, Görögország és Magyarország tiltja a kifogásolt kukoricát saját területén, de José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mind a négy államot a tiltás megszüntetésére szólította fel, ami tovább növelheti a franciák ellenszenvét az általuk amúgy is rendkívül bürokratikusnak tartott brüsszeli intézmény iránt.

José Bové mindenesetre úgy véli, kizárt, hogy a feloldásra az európai parlamenti választások előtt sor kerüljön, annál is kevésbé, mivel, mint mondta, a génmódosított termékeket jelenleg tiltó négy ország mellett további tizenkét uniós tagállam moratórium pártinak számít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A „Her” már nem sci-fi – belépünk a kötődésgazdaság korába

A „Her” már nem sci-fi – belépünk a kötődésgazdaság korába

Az emberi figyelem drága, fáradékony és korlátozott erőforrás. A mesterséges intelligencia ezzel szemben képes azt az érzetet kelteni, hogy mindig van ideje ránk. Válaszol, emlékszik, vigasztal, magyaráz, flörtöl, és soha nem néz az órájára. Ez nemcsak technológiai áttörés, hanem új gazdasági korszak kezdete is lehet. A figyelemgazdaság után jöhet a kötődésgazdaság.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Újabb fontos kamatdöntés jön ma - Mit csinálnak a tőzsdék?

Újabb fontos kamatdöntés jön ma - Mit csinálnak a tőzsdék?

Az iráni háborúval kapcsolatos bizonytalanság és a vállalati gyorsjelentések határozzák meg a hangulatot a tőzsdéken, az olajár ma újra emelkedik, míg a részvénypiacokon a bizonytalanság érződik. Az amerikai tőzsdék esésekkel zártak szerdán, Ázsiában ma reggel jellemzően pozitív volt a hangulat, az európai határidős indexek azonban csökkenéseket jeleznek előre. Az Alphabet és a Tesla tegnap esti jelentésére is negatív volt a reakció a zárás utáni kereskedésben, a mai nap leginkább várt eseménye pedig az EKB kamatdöntése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×