Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.09
bux:
132365.76
2026. június 10. szerda Gréta, Margit

Megosztott az amerikai fekete társadalom

Nagyot téved, aki egységesnek kezeli az amerikai színes bőrűek társadalmát, és úgy véli, a "faji kártyával" megnyerheti a választásokat. A feketéket ugyanaz érdekli, ami a fehéreket is: a gazdaság, az oktatás, a munka, a társadalmi kérdések. A negyvenmilliós színes bőrű legalább tizenegy társadalmi csoportba sorolható be.

Talán jól gondolja, aki úgy látja, sosemlátott számú fekete fog szavazni a november elején esedékes amerikai elnökválasztáson a demokrata jelöltre, Barack Obamára. Aki azonban azt is tudni véli, hogyan fognak szavazni a szenátusi és kormányzói választásokon, azt érhetik meglepetések.

Habár a politikusok és PR-guruik gyakran szeretik egységes, homogén tömegként kezelni a "Fekete Amerikát", az afroamerikaiak csoportját mindennek lehet nevezni, csak épp egységesnek nem. A negyvenmilliós fekete közösség egyre változatosabb képet mutat mind gazdasági, mind szociális, technológiai és ideológiai szempontból is.

Ahogy a választási kampány a célegyenesbe fordul, talán nem tudják a politikusok, kikhez is beszélnek, amikor a feketékhez szólnak. Már az is komoly dilemmát okozhat, hogy "feketéknek" vagy "afroamerikaiaknak" nevezzék őket.

A Radio One, az Egyesült Államok egyik legnagyobb médiacége készíttetett egy tanulmányt a feketékről. Sokak számára meglepő módon a megkérdezettek 42 százaléka jobban szereti, ha feketének hívják, és 44 százalék kedveli inkább az afroamerikai megnevezést.

És igen, félrevezető volna elfogadni, hogy egy Martin Luther King-idézettel és azzal, hogy fölemlegetjük Amerika múltját, amikor a feketék nem élveztek egyenlő jogokat a fehérekkel, meg lehet nyerni a fekete szavazókat. A fiatal feketék éppenséggel pont úgy érzik, túl sokat szövegelnek erről a politikusok.

Ahogy sértő azt feltételezni, hogy a nők csak női jelöltekre szavaznak, ugyanúgy sértő az a gondolat is, hogy a feketék csak feketékre, a fehérek csak fehérekre. Mint mindenki más, a színesbőrűek is aszerint szavaznak, kit tartanak alkalmasabbnak arra, hogy megoldja a problémáikat. Azaz hiba volna a bőrszínhez kötni a voksokat, azok sokkal inkább szólnak a gazdaságról, egészségügyről, oktatásról és egyéb társadalmi kérdésekről.

A tanulmány tizenegy különböző csoportot különböztet meg a színesbőrű amerikaiak között. A diszkrimináció és a "faji kérdés" továbbra is fontos, főleg a középkorú és az idős feketék esetében. A fiatalok azonban saját ügyeikkel, karrierjükkel vannak elfoglalva, az érdekli őket, mennyit kell fizetni az egyetemen, mi lesz a gyerekeikkel, hogyan találnak jobb munkát - akárcsak fehér társaikat.

Címlapról ajánljuk
Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát
vb-sztorik

Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1966 a téma, az angolok eddigi egyetlen aranyérmét hozó futball-vb, amely után kis híján nem tudták átvenni a Rimet-kupát.

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Kármán András pénzügyminiszter céljánál csak 1-2 évvel későbbre valószínűsíti az eurózónába való belépést Árokszállási Zoltán, az MBH vezető elemzője, aki a tartósan 2 százalékos infláció elérését tartja a legnagyobb kihívásnak. A vagyonadó mindössze a GDP 0,3 százalékának megfelelő bevételt hozhat a költségvetésnek, "ha nagyon jól csinálják", miközben jelentős kockázatokat hordoz. A forint árfolyama tartósan a 360-as szint körül alakulhat, 2027-re is erre számítanak. A vendégmunkások behozatalának részletes stopja egy-két éve, feszesebb munkakerőpiac mellett húzós lépés lehetett volna, most kevésbé, és a magyar bérszínvonal indokolhatja a lépést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×