Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Kisebb volt az ózonszennyeződés tavaly

Az elmúlt évtized során 2007-ben volt a legalacsonyabb az ózonszennyeződés szintje Európában, ez részben a tavalyi nedves és hűvös nyárnak köszönhető - állapította meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

A Koppenhágában működő intézmény e héten közzétett jelentése szerint a köbméterenként 180 mikrogrammos észlelési küszöböt az elmúlt évtized során tavaly nyáron haladták meg a legritkábban, és a 2000 európai megfigyelőpontnak alig 27 százalékát érintette.

Az ügynökség egy 2002-ben elfogadott EU-direktíva betartását ellenőrzi: ez írja elő, mikor kell figyelmeztetni a nyilvánosságot erre a környezetszennyezésre, amely légzési problémákat okoz és veszélyezteti a mezőgazdasági termést.

A riasztási küszöböt tavaly 96 esetben haladta meg az ózonszint összesen 12 EU-országban, főleg Dél-Európában. A legmagasabb ózonkoncentrációt egy alkalommal Szicíliában mérték, Romániában 363-as értéket is észleltek, 300 és 360 mikrogramm körüli ózonkoncentrációt összesen hatszor mértek, a két már említett országon kívül Franciaországban és Görögországban.

A legkomolyabb ózonkoncentrációkra július közepén került sor, a különben nem túlságosan napfényes tavalyi nyár legforróbb napjaiban.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×