eur:
385.49
usd:
355.11
bux:
67866.13
2024. május 22. szerda Júlia, Rita

Sikeres volt-e az '56-os forradalom?

A Londoni Egyetemen a közép-európai felkelésekről és forradalmakról rendeztek történész-konferenciát. A megjelenteket Robin Aizlewood dékán, Bogyay Katalin kultuszminisztériumi államtitkár, Szombati Béla nagykövet és a konferencia rendezői nevében Péter László emeritus professzor, a Tudományos Akadémia külső tagja üdvözölte.

Az 1956-os magyar forradalom témája bő teret kapott a londoni történész-konferencia műsorában.

A bevezető nagyelőadást Rainer M. János, a budapesti 1956-os Intézet igazgatója tartotta, ezután Schöpflin György professzor, az Európai Parlament tagja azt elemezte, hogy bukott, avagy sikeres forradalom volt-e Magyarországon ötven évvel ezelőtt.

Szintén kiemelhetjük Hollander Pál massachusetts-i egyetemi tanár előadását arról, hogy a leigázott népek miért vetették el morális okokból a rájuk kényszerített kommunista rendszert - mondta el az InfoRádió londoni tudósítója.

Rainer M. János azt mérte fel, részben új adatok alapján, hogy milyen mértékű gyakorlati ellenállás volt Magyarországon már a forradalom kialakulása előtt.

Tavaly Lengyelországban jelent meg kiadvány Budapestről, Prágából, Varsóból, Szófiából és Bukarestből összegyűjtött számadatokkal arról, hogy melyik országban hány politikai rab volt a börtönökben vagy fogolytáborokban.

Ebből az derült ki, hogy a népesség számához viszonyítva Magyarországon nem börtönöztek be kirívóan több politikai foglyot, mert nem volt sok szervezkedés és üzemi szabotázs, vagy egyéb aktív ellenállás.

Jóllehet a kivégzettek száma, a háborús bűnösökön felül, mintegy 500 volt. Viszont az elnyomó renddel szembeni általános ellenérzés vezetett végül a forradalom kirobbanásához.

Hollander Pál professzor az elégedetlenség alapvető, tehát a diktatúrában és a gazdasági leromlásban rejlő okain túl azt elemezte, hogy morálisan mi fokozta a rendszer iránti gyűlöletet és megvetést.

A kommunista párt életszínvonal emelkedést, néphatalmat, társadalmi egyenlőséget ígért, de ebből édeskeveset váltott valóra, miközben a "szocialista embertípus" kialakításáról prédikált, és hatalmi monopóliumával letört minden ellenszegülést. Ami azután 1956-ban elemi erővel tört a felszínre.

Siker vagy bukás volt-e 1956? Tette fel a kérdést Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője.

A tudós történelmi párhuzamokat vont. Még a francia forradalom után is helyreállt a monarchia, de kiolthatatlanul a népbe oltódott a szabadság, egyenlőség és testvériség eszménye.

A Kádár-rezsim pedig akkor kezdett összeomlani, amikor néven lehetett nevezni 1956 forradalmát. Siker volt-e ez a forradalom? Annyiban igen, hogy a kommunisták elveszítették legitimitásukat. Annyiban nem, hogy elmaradt a társadalom homogenizálása.

A Kádár-rendszer viszont arra kényszerült, hogy engedményekkel akadályozza újabb forradalom kitörését. "Csipkerózsika társadalom" jött létre, "amely szeretett aludni" - mondta Schöpflin professzor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

Sándor Ildikó: ma már virtuális közösséget is alkotnak a néptánchagyományok ápolói

A folklorizmus világát igyekeznek megismerni és megérteni a mindenkori kultúra teremtés szándékával – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője. A műsorban szó esett a verbunkos tánctípusról, ami egy kulturális örökségi elem, a legényközösségek önmegélésének volt az eszköze.

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.22. szerda, 18:00
Vona Gábor
a Második Reformkor Párt elnöke és EP-lista vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×