A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2024 márciusában.

A feldolgozóipari alágak többségében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a 2025. februárinál.

Az ipari export volumene 3,3 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,5, a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 14,0 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 3,5, a feldolgozóiparé 3,8 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,2, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,0 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 10,8 százalékkal csökkent - közölte a KSH.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 2,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 1,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,2 százalék kal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása - az alágak közül a leginkább - 15,6 százalékkal meghaladta 2024 márciusának szintjét. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 50 százalékkal bővült, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 1,2 százalékkal mérséklődött.

A 8,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben - 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 41, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, –szabályozó készülék gyártásáé 14,8 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások nőttek, miközben a hazaiak visszaestek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,3 százalékkal nőtt az előző év márciusához viszonyítva. Hét alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé (0,5 százalékkal) a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább (45 százalékkal) a csekély súlyú dohánytermék gyártásában. A többi három alágazatban 0,6 és 13,9 százalék között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.

A jelentés részletezte: a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.

Az előző havi visszaesés után a 3,5 százalékos feldolgozóipari súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 11,8 százalékkal bővült 2024 márciusához viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.

Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártásban 7,2 százalékkal nőtt termelés, mind a belföldi, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.

A KSH jelentése kitért arra is, hogy az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 11,4 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 14,6 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,0 százalékkal mérséklődött 2024 márciusához mérten. Az új belföldi rendelések 8,0 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 0,2 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány március végén 10,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az első negyedévben az ipari termelés 4,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene stagnált, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,0 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,8 százalékkal csökkent. A többiben 1,8 és 9,7 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában – derül ki a KSH jelentéséből