Infostart.hu
eur:
386.01
usd:
332.52
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
European Union flags in front of the blurred European Parliament in Brussels, Belgium
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Brüsszel ökle ismét odacsapott, és lesz még folytatás

Az Európai Unió jóváhagyta a tizenhetedik szankciócsomagot Oroszország ellen, és már dolgozik a következő, szigorúbb intézkedéseken az Egyesült Államokkal együttműködve.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szerdán a BFM TV-nek nyilatkozva jelentette be, hogy az Európai Unió elfogadta a tizenhetedik szankciócsomagot Oroszországgal szemben – idézi a Reuters beszámolóját a Portfolio.

Az új intézkedések célzott vízumtilalmakat, vagyonbefagyasztásokat, exportkorlátozásokat és az árplafont kijátszó szereplők listázását tartalmazzák, különös tekintettel az orosz árnyékflottára és a bankszektorra.

A csomagot úgy állították össze, hogy még a hagyományosan vonakodó tagállamok – mint Magyarország vagy Szlovákia – se vétózzák meg, sőt a jövőben kereskedelmi korlátozásként címkézve a szankciók minősített többséggel is átvihetők lesznek.

Az uniós fellépést Volodimir Zelenszkij béketárgyalási javaslata és Putyin isztambuli tárgyalási ajánlata előzte meg, de a diplomáciai nyitás eddig eredménytelen maradt. Franciaország külön is jelezte, hogy 500 százalékos vámot vezetne be az orosz olajra, és Barrot szerint az Európai Bizottság pedig már a 18. szankciós csomag előkészítésén dolgozik.

A Kreml élesen reagált már a kedd esti, a szankciós tervezetről szóló bejelentésre is: szóvivőjük szerint „Oroszországgal nem lehet így beszélni” – a reakció alapján Moszkva elutasítja az uniós nyomásgyakorlás legitimitását.

A külügyminiszter hozzátette, hogy az EU most már a további, még szigorúbb szankciók kidolgozására összpontosít, szoros együttműködésben az Egyesült Államokkal.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Lengyelország jobban tenné, ha visszamondaná a gigantikus fegyverkezési támogatást – állítja Karol Nawrocki köztársasági elnök, aki szerint az EU-s hiteleszközzel politikai kötelezettségek is járnának, ezért inkább a hozzá hű jegybank profitjából kellene finanszírozni a lengyel fegyverkezést. A kormányt vezető Donald Tusk már előkészítette a 44 milliárd eurós tervet, és értetlenül áll Nawrocki narratívája előtt, mivel elmondása szerint az összeg 80 százalékát kifejezetten lengyel beszállítóknál költenék el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×