Infostart.hu
eur:
365.33
usd:
326.59
bux:
142781.14
2026. október 12. hétfő Miksa
Nyitókép: Unsplash

Tízmilliárdos üzletet fenyeget a mesterséges intelligencia

Kiugró mértékben, több mint 2,6 milliárd forinttal nőtt tavaly a zenei streaming magyarországi bevétele. Nemzetközi viszonylatban a teljes kereskedelmi bevétel 2024-ben elérte a 29,6 milliárd dollárt, ami 4,8 százalékos emelkedés az előző évhez képest.

A hangfelvételpiac fizikai és digitális értékesítésének 2024-es statisztikáit az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) csütörtökön tette közzé éves jelentésében (Global Music Report), a hazai adatokat a szervezet hazai képviselője, a Mahasz (Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) készítette.

A hazai hangfelvételipar tavalyi bevétele megközelíti a nettó 12,2 milliárd forintot; az összeg nominálértéke tizenegyedik éve mutat növekedést. Több mint 2,6 milliárd forinttal nőtt a zenei streaming magyarországi bevétele, így a teljes digitális forgalom is: a 2023-as 7,5 milliárd forintról 10,2 milliárd forintra, vagyis 35,3 százalékos volt a növekedés.

A zenei streaming által generált bevétel több mint 10 milliárd forint volt az elmúlt esztendőben,

ebből csaknem 6,8 milliárd az előfizetéses audio streamingből, 761 millió a reklám alapú audio streamingből, 2,5 milliárd a video streamingből származott. A magyar zene által generált digitális bevétel ismét nőtt: a teljes digitális zenei forgalom több mint egyharmada (34 százaléka), vagyis 3,5 milliárd forint származott a hazai repertoár digitális értékesítéséből, jellemzően a streamingből.

2024-ben 12 százalékkal több vinyl lemez fogyott (269 ezer darab), ami 12 százalékkal több bevételt generált (nettó 1,26 milliárd forintot), mint egy évvel azelőtt. A növekvő tendencia összegszerűen ismét kompenzálni tudta a CD-k iránti kereslet csökkenését. Tavaly 670 ezer darab fizikai hanghordozót értékesítettek Magyarországon, összesen 2 milliárd forintért. Az eladott mennyiség 4 százalékkal, a kereskedelmi érték 9,8 százalékkal nőtt.

Az IFPI jelentése kiemelte: a globális zenei hangfelvételekből származó bevételek immár a tizedik egymást követő évben nőttek. A közzétett adatokból kiderül, hogy a teljes kereskedelmi bevétel 2024-ben elérte a 29,6 milliárd dollárt, ami 4,8 százalékos emelkedést jelent.

A növekedés kulcsa az előfizetéses streaming volt, amely 9,5 százalékkal nőtt világszerte,

míg az előfizetéses fiókok felhasználóinak száma 10,6 százalékkal 752 millióra emelkedett. A streaming-bevételek most először lépték át a 20 milliárd dollárt (20,4 milliárd dollár), és a teljes zenei hangfelvétel-bevétel 69 százalékát tették ki. Ez az összeg nagyobb, mint a 2003-2020 közötti időszakban a teljes hangfelvételipar összbevétele. Az előfizetéses streaming-bevételek tavaly 9,5 százalékkal nőttek, míg a hirdetésekkel támogatott streaming formátumok 1,2 százalékos növekedést mutattak.

A fizikai formátumok utáni nemzetközi bevétel 3,1 százalékkal csökkent, szemben a 2023-as év 14,5 százalékos emelkedésével. A vinyl lemezből származó bevételek csak két évtizede vannak növekedésben, ezúttal 4,6 százalékkal. A nyilvános előadásból származó jogdíjbevételek 2024-ben elérték a 2,9 milliárd dollárt, és 5,9 százalékkal nőttek.

Tavaly minden régióban bevételnövekedés volt tapasztalható: a világ hét régiója közül háromban - Közel-Kelet és Észak-Afrika, Szubszaharai Afrika, Latin-Amerika - kétszámjegyű volt a növekedés. A leggyorsabban növekvő régió a Közel-Kelet és Észak-Afrika volt 22,8 százalékkal.

A globális bevételek több mint egynegyedét (29,5 százalék) képviselő Európa a 8,3 százalékos bevételnövekedés után 2024-ben is a világ második legnagyobb régiója lett a hangfelvételekből származó bevételek tekintetében. A régió három legnagyobb piacának mindegyike bevételnövekedést produkált 2024-ben: az Egyesült Királyság (+4,9 százalék), Németország (+4,1 százalék) és Franciaország (+7,5 százalék).

"Az egyik legfontosabb kérdés, amelyet ebben a jelentésben vizsgáltunk, az a mesterséges intelligencia szerepe a zenében.

A hangfelvétel-kiadók elkezdték kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket a művészek kreativitásának fokozása és az új, izgalmas rajongói élmények kialakítása érdekében. Ugyanakkor nagyon is valós és jelen levő fenyegetést jelentenek az emberi művészetre azon generatív AI-rendszerek fejlesztői, akik szerzői jogvédelem alatt álló zenét használnak fel, hogy aztán a jogtulajdonosok engedélye nélkül képezzék modelljeiket" - idézte Victoria Oakley-t, az IFPI ügyvezetőjét a közlemény.

Mint fogalmazott, arra kérik a döntéshozókat, hogy védjék meg a zenét és a művészetet. Hozzátette: a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az emberi kreativitás támogatására és felerősítésére kell felhasználni, nem pedig annak kiváltására.

További adatok és a táblázatok megtalálhatóak itt találhatók.

Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×