A jövőben az MNB saját tőkéje átmenetileg lehet negatív. A jegybank veszteségét ez idő alatt nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel.

A jelenlegi jegybanki veszteségtérítési szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésből öt éven belül, évente egyenlő részletekben kell megtéríteni.

A változtatás a Költségvetési Tanácsot is bevonja a veszteségtérítési folyamatba: a testület fogja véleményezni az MNB tőkeellátottságának megfelelőségét.

A jogszabály ugyancsak tartalmazza, hogy ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetésnek kell biztosítania, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.

Az MNB elnöke rendeletben határozhatja meg a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét, valamint a kötelező tartalékráta mértékét meghaladóan az MNB-nél elhelyezett pénzösszegre meghatározott kamatot.

Varga Mihály pénzügyminiszter a jogszabály ismertetésekor elmondta: a változtatással a központi költségvetés jövőre több százmilliárd forintnyi tehertől mentesül. Azt is kijelentette, hogy a jegybanki veszteség hosszú távon kiegyenlíthető az új módon, hiszen az MNB működése 2013-2020 között is jelentős nyereséggel történt.

Beszámolt arról is, hogy a jegybanki veszteség a magas infláció és az árfolyam megvédésének érdekében magasra emelt kamatok következménye, és nem magyar sajátosság.

A módosítás január 1-jén lép hatályba.