Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíjigénylés mellett – írja az ado.hu.
A kezdő időponttal kapcsolatban felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást. Ha 1959-ben születettként 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és majd a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben fogunk először részesülni.
Ha a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja: a nyugdíjnövelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka
A nyugdíjtörvény szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíjemelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Ha szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni.
