Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt, véget ért a recesszió - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján.

A gazdasági teljesítmény

éves összevetésű csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem,

illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése - írta a KSH.

Az első három negyedévben a bruttó hazai termék mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 1,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi részletes adatait december 1-jén közli második becslése alapján a KSH.

Varga Mihály: a gazdaság visszatért a növekedési pályára

Jó hír érkezett, a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében. A jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödni tudott - tette hozzá.

Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve, a járvány előtti szintet már 5 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll - közölte.

Azzal számolnak, hogy a következő években tartósan, és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság.

Nagy Márton: most a gazdasági növekedés jön

A gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat, az inflációt már visszaszorítottuk - idézte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye.

Az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. Az összesítésben az áll, hogy a negyedéves alapú adatok szerint

• az ír (-1,8 százalék),
• az osztrák (-0,6 százalék),
• a cseh (-0,3 százalék),
• az észt (-0,2 százalék),
• a portugál (-0,2 százalék),
• a német (-0,1 százalék),
• a litván (-0,1 százalék)
• , a francia (+0,1 százalék),
• a spanyol (+0,3 százalék),
• a belga (+0,5 százalék) és
• a lett (+0,6 százalék) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.

A tárcavezető a közleményben kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést.

A kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is. A kormány többek közt bevezette a kamatstopot, emellett

a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez.

Emellett elindította a Gyármentő Programot, és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat, kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből, folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben.

Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat - írták a közleményben.