Európa az ukrajnai háború kitörése óta gyorsított az orosz energiától való függetlenedésen.

Az uniós országok leginkább LNG-vel, azaz cseppfolyósított gázzal igyekeznek helyettesíteni az orosz földgázt. Kontinensszerte hatalmas beruházások indultak, hogy az országok képesek legyenek feldolgozni és tárolni is az LNG-t.

"Az eddig 20 százalékot biztosító LNG a jövőben akár 40 százalékra is megugorhat az energiamixben" - mondta az InfoRádióban Sárdi Gergő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Hozzátette: az Európai Bizottság márciusi közlése szerint az eddigi 27 európai terminált 35-re bővítik, ez 50 milliárd köbméter plusz kapacitást jelent a kontinens számára, azonban fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben széles körben elterjedő megújuló energiának vagy hidrogénnek köszönhetően ezek a beruházások túlságosan nagyszabásúak lesznek.

"A legtöbb terminál, ami még építés alatt van, várhatóan csak 2026-2027-re készül el, az akkori igényeket pedig még nem lehet meghatározni.

Az elemzőházak szerint akár 250 milliárd köbméternyi felesleges kapacitást is jelenthet a mostani beruházások összessége."

Az EU gázellátása továbbra is jelentős részben az importtól függ szerinte, 25 százalékban volt jelen tavaly, ami viszont 60 százalékával magasabb a 2021-es értéknek.

"A legfőbb beszállítók közé tartozott az USA, Katar és Nigéria, az Egyesült Államokból érkező energia több mint kétszerese volt a 2021-es adatnak, Katarból valamivel kevesebb gáz érkezett, de bővülni fog a mennyiség 2026 és 2027 során."

Magyarország szerinte nem képes LNG-terminálok építésére, ilyenek a földrajzi adottságaink, így a gázimportot más módon kell megoldani.