Orosz külkereskedelmi mérleg: nagyon kitömte Európa a támadót

A Privátbankár a Politico nyomán utánajárt, hogyan változott az orosz külkereskedelmi mérleg a háború kirobbanása óta, és azt találta, hogy az uniós import értéke Oroszországból a másfélszeresére, a magyar importé pedig háromszorosára nőtt az ukrajnai háború első háromnegyed évében, vagyis a szankciós döntéseket egymás után hozó EU, és benne Magyarország is sokkal több pénzt utalt, mint korábban, ennek oka pedig nem más, mint az energiafüggőség, illetve az e mentén létrejött energiaár-emelkedés.

Az egyik levonható tanulság az, hogy az energiafüggetlenedés nem megy olyan gyorsan, mint amilyen ütemben az oroszok az energia árát emelik.

A magyar ráfordításokban is éppen az látszik a cikk szerint, hogy a szankciók alóli mentesség kiharcolásával szorosabbak a szálak az orosz energiával, magas árszínvonalon. (Magyarország esetében az importvolumen növekedési üteme gyorsult: szeptemberben 260, októberben 274, novemberben pedig 362 százalékos megugrást mértek.)

Az orosz import Szlovénia (331 százalék), Ausztria (203 százalék) és Magyarország (197 százalék) esetében nőtt a legnagyobb mértékben háromnegyed éves szinten, vagyis a szlovén kormány több mint négyszer, az osztrák és a magyar pedig háromszor annyi pénzt utalt át Oroszországnak, mint a háború előtt.

A lista másik végén Dánia, Svédország és Málta áll: ezek az országok 46, 82 és 85 százalékkal csökkentették az importjukat Oroszországból.

Világosan látszik tehát, hogy az EU-tagállamok nem reagáltak egységesen gazdaságilag a háborúra.