Infostart.hu
eur:
354.07
usd:
303.81
bux:
131452.7
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Nyitókép: Pixabay

Kutatás: a magyarok jelentős része bízik az aranyban

A magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. Nőtt azonban azok száma, akik rendelkeznek megtakarítással, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek - derül ki a BÁV Zálog által készített kutatásból.

Háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyontárgyak (pl. lakás, autó) vásárlása az elmúlt hónapok gazdasági fejleményeinek hatására, ugyanis a mindennapokban jelentkező költségek (pl. élelmiszer, rezsi, egészségügyi kiadások) növekedése miatt a családoknak is át kellett szabniuk költségvetéseiket – derült ki a BÁV Zálog országos reprezentatív kutatásából, ami 2022 áprilisa után decemberben is a lakosság anyagi helyzetének és pénzügyi tudatosságának felmérésére szolgált.

Az előző kutatáshoz képest, hogy 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal, ami azt mutatja, hogy aki teheti, igyekszik spórolni, tartalékot képezni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez

a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő.

A hétköznapokra leginkább hatással lévő nehézségek közül az élelmiszerárak növekedését (77%), általánosságban a magas inflációt (65%) és a rezsiköltségek emelkedését (51%) említették a legtöbben.

A megtakarítással rendelkezők közül egyébként 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. 20 százalék gondolja azt, hogy a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz rá, és 38% azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük (az összes megkérdezett 25%-a) igyekszik is azt rendre visszapótolni.

A megkérdezettek elsőként a saját ingatlant, a benne található, elsősorban elektronikus berendezéseket és a gépjárművet nevezték meg a szükség esetén pénzzé tehető vagyonként. A kutatásból kiderült, hogy

a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra.

A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból aranyékszert és aranytömböt a közeljövőben” – emelte ki Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Az elmúlt évről a zálogfiókok forgalma is értékes visszajelzést ad. „Országos fiókhálózatunk adatai alapján a zálogkölcsönt igénylők száma 2022 utolsó negyedévében közel 15 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a zálogba adott tárgyak kiváltási aránya továbbra is 90 százalék felett van” – mondta Dandé Imre.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mivel Izrael nem érte el a rezsimváltást Iránban, a térségben várhatóan időről időre újra kiéleződik a konfliktus. Csicsmann László az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között tervezett megállapodás vélhetően nem rendezi az iráni nukleáris kérdést.

„Tisztítótűz akció”, gyermekbántalmazási ügy: egy embert őrizetbe vettek, szexuális bűncselekmény is történt

Öt embert gyanúsított meg a rendőrség gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések és egyéb bűncselekmények miatt; egy embert őrizetbe vettek – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatóját, Kothencz Jánost is kihallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.05.29. péntek, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatós főigazgató-helyettese
Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról is tárgyal. A miniszterelnök első kint töltött órái után eldőlt: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×