A technológiai és ipari miniszter az MTI-nek telefonon elmondta: a gyártási megállapodásokon kívül kutatásfejlesztési együttműködés is létezik a Rheinhmetall és Magyarország között egy nyolckerekes új generációs, elektromos hibrid páncélozott gyalogsági harcjármű fejlesztéséről. A Lynx gyalogsági harcjárműveket nem csak finanszírozza Magyarország, hanem teret ad a gyártáshoz is – emlékeztetett a miniszter.

„Magyarország megjelenítette magát a hadiiparban, de nem kizárólag a fegyverek, a lőszerek vagy a földi járművek, hanem a légi járművek esetében is” – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez utóbbi példájaként említette az Airbus Gyulán épülő helikopter-alkatrészgyárát, amely a tervek szerint június vége előtt megnyílik.

Palkovics László szerint

az orosz–ukrán konfliktus rávilágított: vannak olyan új technológiák, amiket „nagyon komolyan kell venni”.

Ilyenek a drónok vagy a vállról indítható fegyverek, amelyek gyártása „nagyon komoly opciót jelent Magyarországnak” – mondta a tárcavezető.

Palkovics László kiemelte a tárgyalásokat a Nurol Makina török páncélozott járműgyártó vállalattal, amelytől ötszáz járművet vásárolt a magyar hadsereg. Ebből ötven darab lehívása már megtörtént, s az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű már az év elején meg is érkezett Magyarországra, s a további negyven felszerelése a remények szerint szeptemberben megkezdődhet Kaposváron.

Az első ötven jármű gyártása még Törökországban történt, de a darabszám emelkedésével egyre több Magyarországon gyártott elem lesz – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4x4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd. A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4x4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron.

A négykerék-meghajtású járművek magyarországi előállításánál fokozatosan állnak át az európai fegyverrendszerek beépítésére. A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.

Az Eurosatory Európa legnagyobb hadiipari kiállítása, amelynek idei találkozója a miniszter szerint rávilágított arra, hogy az ukrajnai háború mennyire átrendezte az életünket. A kiállítók ugyanis olyan technikát mutatnak be elsősorban, amelyek részben az elmúlt időszakok háborús tapasztalatait is leképezik, részben pedig már korábban elkészültek.

A hadiipari kiállításon 62 ország 1700 kiállítója van jelen a Párizshoz közeli Villepinte kiállítócsarnokban, legújabb termékeikkel és innovációikkal, a légvédelmi rendszerektől a drónokon át a kibervédelmi eszközökig.

A világ katonai kiadásai tavaly először átlépték a 2000 milliárd dolláros határt,

2113 milliárd dollárral, amely 0,7 százalékos növekedést jelent a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) számításai szerint. Az ukrajnai háború pedig várhatóan tovább fogja erősíteni a tendenciát, miután számos európai ország jelezte, hogy a hideg háború vége óta nem tapasztalt mértékben kíván fegyverkezni.

A szakkiállításon 39 ország önálló pavilonnal képviselteti magát, Oroszország az európai szankciók miatt nem kapott meghívást, Ukrajnának viszont önálló standja van, Dél-Koreához, Izraelhez vagy Törökországhoz hasonlóan, amelyek nagyon aktívak a katonai eszközök exportjában.

A hétfőn megnyílt négynapos találkozóra több mint kétszáz hivatalos delegációt és 100 ezer szakmai érdeklődőt várnak.