eur:
410.97
usd:
394.44
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Ezt tette a mezőgazdasággal a fura tavasz

A tervezett munkák 60 százalékát tudták elvégezni április derekáig.

Nem kedvezett a tél végi és kora tavaszi időjárás a mezőgazdasági munkáknak, a hűvös időben a készültségi állapot elmaradt az előző évitől: akkor a tervezett munkák mintegy 60 százalékát végezték el április közepéig, míg idén a tavaszra ütemezett vetéseknek csupán a 34,1 százalékán vannak túl az agrártermelők - írta a Világgazdaság hétfőn.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentését ismertetve a lap kitér arra, hogy a zöldségfélék vetése 34,1 százalékon állt, a gabonafélék vetési állapota országosan 25,8 százalékos készültséget mutatott - az utóbbi egy évvel ezelőtt már csaknem 54 százalékos volt. A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2021-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2,04 millió hektár körül alakul, ami szinte teljesen megegyezik az egy évvel ezelőtti tervekkel.

A tavaszi vetésű gabona tervezett területe 1,13 millió hektár, ebből április 16-ig 293 ezer hektáron végeztek a vetéssel. Kukoricát 994,7 ezer hektáron vetnek a gazdálkodók, ám április közepéig alig ennek a negyedén, 232,8 ezer hektáron végeztek a munkával - bár a szakmabeliek szerint így sincsenek késésben a vetéssel - írta a lap. A tavaszi árpa 32,2 ezer hektárnyi és a tavaszi búza 8,3 ezer hektárnyi tervezett vetésterületén szinte teljes egészében végeztek az előirányzott munkákkal. A napraforgó tervezett vetésterülete 650,1 ezer hektár, a gazdák 313,1 ezer hektáron, a terület 48,2 százalékán végezték el a munkát. A cukorrépa területe 12,3 ezer hektár lesz, ennek 80,1 százalékát vetették be április közepéig, a burgonya idei vetésterülete 8,7 ezer hektár körül alakul, és április közepéig a munka 52,3 százalékát fejezték be - írta a Világgazdaság.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×