Az építőipar világszerte hasonló problémákkal küzd: az elvártnál alacsonyabb hatékonyság, gondok a munkaerő-gazdálkodásban. Fluktuáció, kiöregedés, valamint a nem megfelelő létszámú és színvonalú munkaerő-utánpótlás. E folyamatokat még hangsúlyosabbá tette Magyarországon is a 2020 tavaszán kibontakozó, Covid-19-hez kapcsolódó válság. A jövőben mindenképp szükséges a termelékenység növelése olyan innovatív megoldások révén, amelyek segítségével a kapacitáskorlátok leküzdhetők lehetnek. Ennek érdekében az ÉVOSZ széles vállalkozói körben végzett felmérést az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségeiről szóló pályázat kapcsán.

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az építőipar az elmúlt években gyorsan növekedett, ami elsődlegesen extenzív módon történt, a szükségesnél kevesebb gépi beruházás, technológiai korszerűsítés mentén, létszámbővítéssel. Nem volt lényegi javulás a képzés területén, sem a vállalkozások együttműködésében.

A hirtelen növekvő kereslet áremelkedéshez vezetett, ami magában hordozta a munkaerő-költségek növekedését is.

A növekvő igények és a forint árfolyamának romlása következtében az alapanyagköltségek is emelkedtek. A költségnövekedést az építőipari vállalkozások nehezen tudják kigazdálkodni.

Az ágazati szereplők számára a hirtelen növekedéssel, majd visszaeséssel jellemezhető időszakok váltakozása komoly gondot jelent, mert nehezíti, sőt, egyes esetekben lehetetlenné is teszi a jövőbeni fejlesztési, bővülési irányok megtervezését – olvasható az ÉVOSZ sajtóközleményében.

A munkaerőt illetően nem csak a szakmunkás- és mérnökhiány, valamint a bérköltség növekedése jelent gondot, hanem a megbízható, képzett munkavállalók utánpótlása is. Nehéz a képzett munkaerőt a cégekhez vonzani és megtartani, amit nehezít az elvándorlás is.

A munkaerőlétszám változása megkérdezettek vállalkozásainál, a koronavírus-járvány kezdete óta:

Erős kormányzati szerepvállalás

A megkérdezett vállalkozások egyetértenek abban, hogy az építési piac növekedésében jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közösségi megrendelések az összes kereslet 60 százalékát adják. Az erős kormányzati szerepvállalást szükségesnek is tartják a cégek képviselői, elsősorban a lehetőségek megteremtése, a szabályozás kialakítása terén. Ezen túl azonban elsősorban a piaci folyamatokra bíznák az építőipar fejlődését

A „csok sokat lendített az építőiparon” állítással kapcsolatos válaszok megoszlása:

A munkaerő hatékony foglalkoztatásának eszköze a szakmunkások folyamatos foglalkoztatása. Ehhez a munkaerő közös klasztereken keresztüli foglalkoztatása vezethet. Az építőipari klasztereket illetően, bár többen is megfogalmazták, hogy szükség lenne valamiféle együttműködésre, a megkérdezettek többsége nem támogató. Ennek oka a korábbi rossz tapasztalatokban, a hazánkban hiányzó klasztertradíciókban rejlik.

A vállalkozások többsége nyitott az innovációkra, a digitalizációra, ugyanakkor az anyagi erőforrások szűkössége, a piac jellegzetességei, valamint a tudáshiány jelentős akadályokat jelentenek

ezzel kapcsolatban. A kis- és középvállalkozói kör hátrányos helyzetben van az innovációkat tekintve. A megkérdezettek elsősorban a nagyobb cégekhez kötik az újítások lehetőségeit. Integrátor cégekre lenne szükség, melyek a mikro- és kisvállalatokat is húzzák magukkal az innováció, képzés területén.

Az „ágazat elmúlt évekbeli növekedésének nyertesei a nagy építőipari cégek voltak” állítással kapcsolatos válaszok megoszlása:

Eltérő a vélemény a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatban. A megkérdezettek egy része nem tartja reálisnak az erőforrások és az eszközök megosztását, addig másik része kifejezetten nyitott erre. Itt is fontos a bizalom szerepe. Legszívesebben olyan partnerekkel létesítenének megosztásra alapuló tranzakciókat, akikkel kapcsolatban már korábbi pozitív üzleti kapcsolataik voltak.

A felmérés alapján kirajzolódnak a jövőbeni tennivalók fő irányvonalai:

A bizalom erősítése a vállalkozások között, a kiszámítható szabályozási háttér és piaci viszonyok megteremtése, az innovációhoz és a hatékony működéshez szükséges tudás megteremtése és terjesztése. A piac fehérítése a legális foglalkoztatás és bérezés irányába.