Infostart.hu
eur:
364.08
usd:
319.03
bux:
144765.41
2026. július 23. csütörtök Lenke
Nyitókép: Pixabay

Váratlan válság Vuhanból – ilyen volt a 2020-ban a gazdaság éve

Recesszióba fordította az egész világot a gazdaságokat megbénító koronavírus-járványt. Összeszedtük a 2020-as év legfontosabb gazdasági eseményeit a válság kialakulásától a mentőcsomagok soráig.

A februában megjelent növekedési adat szerint 2019 egészében a magyar gazdaság vártnál sokkal jobb, majdnem 5 százalékos bővülést ért el – főként az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházásoknak, valamint az autóipar valamint és az építőipar jó teljesítményének köszönhetően. A munkanélküliség eközben 2019-ben éves szinten 3,4 százalék volt.

Ebben a helyzetben érte a koronavírus-járvány 2020 márciusában a magyar gazdaságot. A hazai gazdaság csúcsvezetői és Orbán Viktor miniszterelnök pár nappal az előtt tartották meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szokásos gazdasági évnyitóját, hogy az országban hivatalosan is kimutatták az első koronavírus-fertőzöttet. Matolcsy György jegybankelnök ezen a konferencián még azt mondta: Magyarország megőrizheti, sőt meg is haladhatja az unióval szemben a 2 százalékpontos növekedési többletét.

Magyarországon a kormány március 11-én az ország teljes területére rendkívüli jogrendet és vészhelyzetet rendelt el – miközben Európa több országában is már teljes vagy részleges korlátozásokat vezettek be.

Először Észak-Olaszországban, majd Európa-szerte és így itthon leálltak az autógyárak – világszerte fennakadások voltak az ellátási láncokban, a boltokban felvásárlási láz indult a tartós élelmiszerért és a fertőtlenítőszerekért. Voltak napok, amikor nap végére az áruházakban teljesen kiürültek a polcok.

Az elemzők azt mondták: a turisztikai ágazat lenullázódása és az autógyárak leállása érzékeny veszteség lesz a magyar gazdaság számára. A kecskeméti Mercedes, a. győri Audi és az esztergomi Suzuki is úgy látta, hogy jó eséllyel április második felében indulhatnak újra.

A veszélyhelyzetre a kormányok gazdasági mentőcsomagokkal reagáltak. Az Egyesült Államokban márciusban egy 2300 milliárd dollár értékű gazdasági mentőcsomagot hagytak jóvá, a nyugat-európai államok közül több német mintára munkahelymegtartó bértámogatást vezett be főként a legsérülékenyebb ágazatokban.

A jegybankok is igyekeztek likviditást pumpálni a gazdaságban – az MNB is áprilisban számos a pénzügyi rendszert megerősítő intézkedést hozott, és döntött arról is, hogy újraindítja a Növekedési Hitelprogramot.

Orbán Viktor miniszterelnök március közepén jelentette be az első gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyet áprilisban újabbak követettek. Bevezették a hiteltörlesztési moratóriumot, a vállalati és a lakossági ügyfeleknek egyaránt.

Az áprilisban bejelentett gazdaságvédelmi csomag részeként itthon is elindult a munkahelymegtartó bértámogatási program, a miniszterelnök azt is közölte, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, és több mint 2000 milliárd forint értékben biztosítanak támogatott hitelt a vállalatoknak. A munkahelyvédelmi bértámogatását április közepétől nyitották be. A programba bekerülő cégek dolgozóinak kieső jövedelmét 70 százalékig finanszírozza az állam. A bértámogatást végül pár hónapos szünet után a szakmai szervezetek, munkáltatók és munkavállalalók kérésére december közepén januárig meghosszabbították.

Varga Mihály pénzügyminiszter április közepén jelentette be, hogy a Magyar Bankszövetséggel közösen a kormány egyszeri adót vet ki a pénzintézeti szektorra, és így 55 milliárd forint folyik be a költségvetésbe.

Az év első negyedévében Magyarországot még korlátozottan érintették a lezárások, így a magyar gazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest azonban már 0,4 százalékos visszaesést mutatott. Az év első három hónapjában a lakossági fogyasztás még húzta a növekedést. A második negyedév azonban már jelentős, 13,6 százalékos zsugorodást hozott, ami az elemzői várakozásokat is meglepte

A korlátozások májusi feloldása után nyáron csökkentek a koronavírusos esetszámok – a szakemberek azt mondták: sikerült megfékezni a járvány első hullámát. A távolságtartási szabályok betartása mellett a gazdaságban is korrekció indult – a nyár élénkülést hozott a turisztikai ágazatban, de főként a belföldi turisztikai forgalom pörgött fel.

Júliusban a pénzügyminiszter ugyanakkor már azt mondta, idén újra kell kalkulálni a hiány- és az adósság pályát is. Varga Mihály nyár közepén még bízott abban, hogy tartható lesz a gazdasági növekedésre adott mínusz 3 százalékos pénzügyminisztériumi becslés.

A pandémia nyári enyhülése a harmadik negyedéves GDP adatokra kedvezően hatott: a második negyedéves beszakadás után 11,4 százalékkal erősödött a magyar gazdaság az előző három hónaphoz képest. Ekkora kilengésre a magyar gazdaságban még nem volt példa.

Júniusban és júliusban a Magyar Nemzet Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően csökkentette a jegybanki alapkamatot 0,6 százalékpontra. Az MNB részben forint gyengülésére reagált így.

A nyár hozott gazdasági fellendülést, a szórakoztatóipar vagy a rendezvényszervezés azonban továbbra is szinte teljesen hibernált állapotban maradt. Az 500 fő feletti nagy programokat, köztük a kül-, és belföldi turizmust megmozgató zenei fesztiválokat 2020-ban nem lehetett megtartani. Az év első kilenc hónapjában például vidéken 42, míg Budapesten 77 százalékos bevételkiesést szenvedtek el a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatói.

Ősszel megérkezett a járvány második hulláma: szeptemberben, majd októberben drasztikusan megugrott az új betegek száma, november közepén pedig ismét korlátozó intézkedéseket vezettek be. Az őszi hónapokban már látszott, hogy nem lesznek tarthatóak a 2021-es költségvetési számok: 2020-ra is elszállt a hiány részben az elmaradó adóbevételek, részben pedig a pandémiára és az újabb, gazdaság védelemre, köztük az újrainduló bértámogatási programra fordított extra kiadások emelkedése miatt.

A koronavírus-járvány második hullámának őszi erőteljes megjelenése globálisan és a itthon is a helyzet újraértékelésre készítette a gazdasági vezetőket. Az MNB szakértői azt mondták: elhúzódó és egyes szektorokat más-más mértékben érintő, K alakú lehet a kilábalás.

A kormány döntött több beruházásélénkítő programról is. Részben ennek hatására októberben 17,5 milliárd forintos beruházást hozott Magyarországra a kínai Chevron Auto, a miskolci fejlesztéshez a kormány 5,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Debrecenben hozza létre első Kínán kívüli gyárát a sanghaji központú Semcorp, amely az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges szeparátorfóliák gyártásában a világpiacon vezető pozíciót tölt be. 50 milliárd forintból bővít a Mercedes is Kecskeméten, és Magyarországon elsőként teljesen elektromos meghajtású autókat gyártanak majd.

December második felében, nem sokkal karácsony előtt Orbán Viktor kormányfő újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be – a hitelfizetési moratórium meghosszabbításáról, bér-, és járulékkedvezményekről, az iparűzési adó csökkentéséről és egy, a családok számára adható hitelről. A kormányfő azt is elmondta, hogy álláspontja szerint 2021 vége előtt nem leszünk túl a válságon. Könnyebb szakaszok talán lesznek az első adag vakcina után, majd az oltóanyag tömeges megérkezését követően, de mire visszaáll minden a normális kerékvágásba, az legalább egy teljes esztendőt elvisz majd – összegezett december végén Orbán Viktor miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Trumpot feldühítette az új brit külügyminiszter kinevezése

Trumpot feldühítette az új brit külügyminiszter kinevezése

Donald Trumpot mélységesen felháborítja az új brit külügyminiszter személye, állítják Washingtonban kormányzati bennfentesek. A brit külügyi tárca új vezetője Ed Miliband volt környezetvédelmi miniszter és pártja egykori főnöke lett. A Fehér Házban azt mondják: nem felejtik el korábbi megjegyzéseit.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Tisza-kormány: lemondott a legfőbb ügyész, óriási vasútfejlesztési projektet jelentett be a kabinet

Tisza-kormány: lemondott a legfőbb ügyész, óriási vasútfejlesztési projektet jelentett be a kabinet

Az elmúlt napok hazai belpolitikai eseményeit az új köztársasági elnök keresése uralta, miután Polgár Judit visszautasította a jelölést, amit Török Gábor politikai elemző a Tisza-kormány első politikai kudarcának nevezett. A jelöltállítási folyamat így a parlament keddi ülésén folytatódott, emellett azonban több fontos javaslatot is tárgyaltak a képviselők. Szerdán 10 évre szóló vasútfejlesztési projektet jelentett be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid beruházási- és közlekedési miniszter, melynek keretében a teljes hazai vasúthálózat megújul majd. A délután folyamán dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész bejelentette, hogy lemond tisztségéről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×