eur:
392.62
usd:
366.17
bux:
66768.87
2024. április 25. csütörtök Márk
Nyitókép: Pixabay

Váratlan válság Vuhanból – ilyen volt a 2020-ban a gazdaság éve

Recesszióba fordította az egész világot a gazdaságokat megbénító koronavírus-járványt. Összeszedtük a 2020-as év legfontosabb gazdasági eseményeit a válság kialakulásától a mentőcsomagok soráig.

A februában megjelent növekedési adat szerint 2019 egészében a magyar gazdaság vártnál sokkal jobb, majdnem 5 százalékos bővülést ért el – főként az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházásoknak, valamint az autóipar valamint és az építőipar jó teljesítményének köszönhetően. A munkanélküliség eközben 2019-ben éves szinten 3,4 százalék volt.

Ebben a helyzetben érte a koronavírus-járvány 2020 márciusában a magyar gazdaságot. A hazai gazdaság csúcsvezetői és Orbán Viktor miniszterelnök pár nappal az előtt tartották meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szokásos gazdasági évnyitóját, hogy az országban hivatalosan is kimutatták az első koronavírus-fertőzöttet. Matolcsy György jegybankelnök ezen a konferencián még azt mondta: Magyarország megőrizheti, sőt meg is haladhatja az unióval szemben a 2 százalékpontos növekedési többletét.

Magyarországon a kormány március 11-én az ország teljes területére rendkívüli jogrendet és vészhelyzetet rendelt el – miközben Európa több országában is már teljes vagy részleges korlátozásokat vezettek be.

Először Észak-Olaszországban, majd Európa-szerte és így itthon leálltak az autógyárak – világszerte fennakadások voltak az ellátási láncokban, a boltokban felvásárlási láz indult a tartós élelmiszerért és a fertőtlenítőszerekért. Voltak napok, amikor nap végére az áruházakban teljesen kiürültek a polcok.

Az elemzők azt mondták: a turisztikai ágazat lenullázódása és az autógyárak leállása érzékeny veszteség lesz a magyar gazdaság számára. A kecskeméti Mercedes, a. győri Audi és az esztergomi Suzuki is úgy látta, hogy jó eséllyel április második felében indulhatnak újra.

A veszélyhelyzetre a kormányok gazdasági mentőcsomagokkal reagáltak. Az Egyesült Államokban márciusban egy 2300 milliárd dollár értékű gazdasági mentőcsomagot hagytak jóvá, a nyugat-európai államok közül több német mintára munkahelymegtartó bértámogatást vezett be főként a legsérülékenyebb ágazatokban.

A jegybankok is igyekeztek likviditást pumpálni a gazdaságban – az MNB is áprilisban számos a pénzügyi rendszert megerősítő intézkedést hozott, és döntött arról is, hogy újraindítja a Növekedési Hitelprogramot.

Orbán Viktor miniszterelnök március közepén jelentette be az első gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyet áprilisban újabbak követettek. Bevezették a hiteltörlesztési moratóriumot, a vállalati és a lakossági ügyfeleknek egyaránt.

Az áprilisban bejelentett gazdaságvédelmi csomag részeként itthon is elindult a munkahelymegtartó bértámogatási program, a miniszterelnök azt is közölte, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, és több mint 2000 milliárd forint értékben biztosítanak támogatott hitelt a vállalatoknak. A munkahelyvédelmi bértámogatását április közepétől nyitották be. A programba bekerülő cégek dolgozóinak kieső jövedelmét 70 százalékig finanszírozza az állam. A bértámogatást végül pár hónapos szünet után a szakmai szervezetek, munkáltatók és munkavállalalók kérésére december közepén januárig meghosszabbították.

Varga Mihály pénzügyminiszter április közepén jelentette be, hogy a Magyar Bankszövetséggel közösen a kormány egyszeri adót vet ki a pénzintézeti szektorra, és így 55 milliárd forint folyik be a költségvetésbe.

Az év első negyedévében Magyarországot még korlátozottan érintették a lezárások, így a magyar gazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest azonban már 0,4 százalékos visszaesést mutatott. Az év első három hónapjában a lakossági fogyasztás még húzta a növekedést. A második negyedév azonban már jelentős, 13,6 százalékos zsugorodást hozott, ami az elemzői várakozásokat is meglepte

A korlátozások májusi feloldása után nyáron csökkentek a koronavírusos esetszámok – a szakemberek azt mondták: sikerült megfékezni a járvány első hullámát. A távolságtartási szabályok betartása mellett a gazdaságban is korrekció indult – a nyár élénkülést hozott a turisztikai ágazatban, de főként a belföldi turisztikai forgalom pörgött fel.

Júliusban a pénzügyminiszter ugyanakkor már azt mondta, idén újra kell kalkulálni a hiány- és az adósság pályát is. Varga Mihály nyár közepén még bízott abban, hogy tartható lesz a gazdasági növekedésre adott mínusz 3 százalékos pénzügyminisztériumi becslés.

A pandémia nyári enyhülése a harmadik negyedéves GDP adatokra kedvezően hatott: a második negyedéves beszakadás után 11,4 százalékkal erősödött a magyar gazdaság az előző három hónaphoz képest. Ekkora kilengésre a magyar gazdaságban még nem volt példa.

Júniusban és júliusban a Magyar Nemzet Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően csökkentette a jegybanki alapkamatot 0,6 százalékpontra. Az MNB részben forint gyengülésére reagált így.

A nyár hozott gazdasági fellendülést, a szórakoztatóipar vagy a rendezvényszervezés azonban továbbra is szinte teljesen hibernált állapotban maradt. Az 500 fő feletti nagy programokat, köztük a kül-, és belföldi turizmust megmozgató zenei fesztiválokat 2020-ban nem lehetett megtartani. Az év első kilenc hónapjában például vidéken 42, míg Budapesten 77 százalékos bevételkiesést szenvedtek el a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatói.

Ősszel megérkezett a járvány második hulláma: szeptemberben, majd októberben drasztikusan megugrott az új betegek száma, november közepén pedig ismét korlátozó intézkedéseket vezettek be. Az őszi hónapokban már látszott, hogy nem lesznek tarthatóak a 2021-es költségvetési számok: 2020-ra is elszállt a hiány részben az elmaradó adóbevételek, részben pedig a pandémiára és az újabb, gazdaság védelemre, köztük az újrainduló bértámogatási programra fordított extra kiadások emelkedése miatt.

A koronavírus-járvány második hullámának őszi erőteljes megjelenése globálisan és a itthon is a helyzet újraértékelésre készítette a gazdasági vezetőket. Az MNB szakértői azt mondták: elhúzódó és egyes szektorokat más-más mértékben érintő, K alakú lehet a kilábalás.

A kormány döntött több beruházásélénkítő programról is. Részben ennek hatására októberben 17,5 milliárd forintos beruházást hozott Magyarországra a kínai Chevron Auto, a miskolci fejlesztéshez a kormány 5,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Debrecenben hozza létre első Kínán kívüli gyárát a sanghaji központú Semcorp, amely az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges szeparátorfóliák gyártásában a világpiacon vezető pozíciót tölt be. 50 milliárd forintból bővít a Mercedes is Kecskeméten, és Magyarországon elsőként teljesen elektromos meghajtású autókat gyártanak majd.

December második felében, nem sokkal karácsony előtt Orbán Viktor kormányfő újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be – a hitelfizetési moratórium meghosszabbításáról, bér-, és járulékkedvezményekről, az iparűzési adó csökkentéséről és egy, a családok számára adható hitelről. A kormányfő azt is elmondta, hogy álláspontja szerint 2021 vége előtt nem leszünk túl a válságon. Könnyebb szakaszok talán lesznek az első adag vakcina után, majd az oltóanyag tömeges megérkezését követően, de mire visszaáll minden a normális kerékvágásba, az legalább egy teljes esztendőt elvisz majd – összegezett december végén Orbán Viktor miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×