A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint január és szeptember között 67 283 gyermek jött világra, 1523-mal, 2,2 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Januárban, júniusban és júliusban valamelyest több, február-májusban átlagosan 3,7, augusztus-szeptemberben pedig 3,2 százalékkal kevesebb élve születést regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb arányú, 7,2 százalékos csökkenést májusban mérték.

A születések száma a Nyugat-Dunántúlon mért kismértékű, 0,7 százalékos emelkedés kivételével mindegyik régióban mérséklődött. A legjelentősebb - 4,1 százalékos és 8,8 százalékos - visszaesést a Közép- és a Dél-Dunántúlon regisztrálták. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,49 volt, az előző év azonos időszakára számított 1,50-hez képest.

Szeptember végéig 97 273-an haltak meg, 1,9 százalékkal, 1903-mal kevesebben, mint egy évvel korábban. Branyiczkiné Géczy Gabriella, a KSH népesedési statisztikai osztályának vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy a halálozások számának legnagyobb növekedését és csökkenését is az év első negyedévében regisztrálták.

A legnagyobb csökkentést januárban regisztrálták, akkor majdnem 22 százalékkal kevesebben haltak meg, míg a legnagyobb növekedés márciusban következett be, amikor több mint 15 százalékkal többen hunytak el, mint az előző év azonos hónapjaiban.

Ennek hátterében a tavalyihoz képest később tetőző influenzajárvány állhatott.

Ezt követően április-júniusban átlagosan 1,6 százalékkal mérséklődött, július-szeptemberben pedig 1,9 százalékkal emelkedett a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest. A halálozások száma az Észak-Alföldön kismértékben, 1,9 százalékkal emelkedett, a többi hét régióban csökkent. A legnagyobb mérséklődés - 4,1 százalék és 3,5 százalék - a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon következett be, a legkisebb - 1,1 százalék és 1,2 százalék - a Közép-Dunántúlon és Pest régióban.

Mivel a születések száma kevésbé csökkent, mint a halálozásoké, a természetes fogyás a 2017. január-szeptemberi 30 370-nel szemben 2018. ugyanezen időszakában 29 990 volt, ami 1,3 százalékos javulást jelent.

A természetes fogyás az Észak-Alföldön - főleg a halálozások számának növekedése miatt - kiugróan, 18 százalékkal, Közép-Dunántúlon ennél kisebb mértékben, 4,8 százalékkal emelkedett, a többi régióban csökkent.

A születések számának kismértékű növekedése és a halálozások számának országos átlagot meghaladó visszaesése következtében

a természetes fogyás a Nyugat-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben, 7,1 százalékkal.

Az év első kilenc hónapjában 43 258 pár kötött házasságot, 0,5 százalékkal, 210-zel több, mint az előző évben. A szezonon kívüli időszakot jelentő első negyedévben nem változott számottevően, május-júniusban és augusztusban emelkedett, a többi hónapban csökkent a házasságkötések száma az egy évvel korábbihoz képest.

A legnagyobb, 8,8 százalékos növekedést a szezon csúcsát jelentő augusztusban, míg a legjelentősebb, 9,1 százalékos visszaesést júliusban regisztrálták.

Ez utóbbi annak tulajdonítható, hogy a tavaly júliusban eggyel több hétvége volt.

A házasságkötések száma hat régióban emelkedett, kettőben csökkent. A legnagyobb, 2,2 százalékos emelkedés az Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 2,2 százalékos csökkenés a Dél-Alföldön következett be.

Január és szeptember között ezer lakosra 9,2 élve születés és 13,3 halálozás jutott, mindkettő 0,2 ezrelékponttal kevesebb volt a 2017. január-szeptemberi értéknél, aminek eredményeként a természetes fogyás 4,1 ezrelékes értéke nem változott.

Ezer élve születésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott,

ami 0,2 ezrelékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A házasságkötési arányszám 5,9 ezrelékes értéke megegyezett az egy évvel korábbival.