Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Aachen, 2018. január 29.Az aacheni Egyetemi Kórház 2018. január 29-én. Német újságok 2018. január 28-i beszámolói szerint a Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított és időközben már megszűnt, a szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport (EUGT) megbízásából az aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete 25 emberen tanulmányozta a dízel üzemanyag füstjében lévő egyik gáz, a nitrogén-dioxid (NO2) hatását. (MTI/EPA/Sascha Steinbach)
Nyitókép: SASCHA STEINBACH

Beperelték részvényesei a Volkswagent, 9,2 millió eurót akarnak

Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a VW eleget tett-e a részvényesei és a tőkepiac iránti tájékoztatási kötelezettségeinek a dízelüzemű gyártmányok károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos visszaélés ügyében.

Pert indítottak részvényesek a Volkswagen (VW) csoport ellen hétfőn Németországban az autógyártó társaság dízelbotrányával összefüggésben.

A braunschweigi tartományi felsőbíróságon elindult eljárás célja annak megállapítása, hogy a VW eleget tett-e a részvényesei és a tőkepiac iránti tájékoztatási kötelezettségeinek a dízelüzemű gyártmányok károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos visszaélés ügyében.

A társaságtól csaknem 1700 részvényes követel kártérítést, intézményi befektetők és kisbefektetők egyaránt. Ennek összege 9,2 milliárd euró, ami 3 billió (3000 milliárd) forintnak felel meg

-írta a Reuters.

Álláspontjuk szerint a VW vezetésében már 2008-ban tudták, hogy nem tudják teljesíteni a dízelüzemű járművekre az Egyesült Államokban bevezetett szigorú károsanyag-kibocsátási követelményeket, amit közölni kellett volna a részvényesekkel és a piaccal.

A társaság azonban eltitkolta a fejlesztések kudarcát és a kibocsátási értékeket meghamisító szoftvert telepített dízelmotorok vezérlő egységébe, és ezzel megkárosította a részvényeseket, mert amikor 2015-ben nyilvánosságra került a csalás, a VW-részvény árfolyama több mint 40 százalékkal gyengült.

A részvényesek szerint együttesen mintegy 9 milliárd euró (3000 milliárd forint) kárt szenvedtek. A VW szerint nem történt szabálysértés, a társaság mindenben eleget tett kötelezettségeinek.

A braunschweigi tartományi felsőbíróságon egy úgynevezett mintaperben próbálják tisztázni a helyzetet, ami azt jelenti, hogy csak egy részvényesi csoport ügyében döntenek, és az ítéletet az összes többi esetben alkalmazzák. A bíróság 13 tárgyalási napot tűzött ki. Ágazati szakértők szerint viszont a per elhúzódhat, akár évekig is tarthat.

Külön perben dönthetnek a kártérítésről

Amennyiben a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a VW megsértett valamilyen szabályt és kárt okozott a részvényeseknek, újabb eljárások keretében kell meghatározni a kártérítés értékét.

Arndt Ellinghorst az Evercore nemzetközi befektetési banki tanácsadó társaság vezető autópiaci elemzője a lehetséges kártérítés mértékéről a ZDF német országos köztelevíziónak nyilatkozva felidézte, hogy

a VW-t már több mint 25 milliárd euróra büntették a dízelbotránnyal kapcsolatban.

Hozzátette: a társaság likviditási helyzetét tekintve egyértelmű, hogy azt is átvészelné, ha a részvényesek által követelt teljes összeget, 9 milliárd eurót ki kellene fizetnie.

Matthias Casper, a münsteri egyetem (Westfälische Wilhelms-Universität - WWU) szakértője elmondta: az esetleges újabb eljárások összetettsége és hosszúsága miatt valószínű, hogy a VW peren kívül egyezne meg a részvényesekkel a kártérítésről, amelynek végső összege az eredeti követelésnek nagyjából a fele, vagy akár annál kevesebb is lehet.

  • A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a céget, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán.
  • A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, tavaly 10,74 millió gépjárművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és az Audi mellett a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×