A CIG Pannónia Életbiztosító megbízásából készült kutatás összehasonlította Budapest és a környező országok fővárosainak albérlet-árait, és kiszámolta, hogy a legtipikusabb diákmunkával, vagyis gyorsétteremben hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz, hogy fedezni tudja az albérleti díját. A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, 1 szobás, 1-4. emelet közötti, bútorozott garzonlakások árait hasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben.

A legdrágábbak Bécsben a kiadó ingatlanok, átlagosan havi 282 ezer forintot kell értük fizetni.

Ezt követi Prága 236 ezer, Budapest 170 ezer, Varsó 157 ezer, Pozsony 153 ezer és végül Bukarest 113 ezer forintos átlagárával. A kutatás kiemeli ugyanakkor azt, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak Bécsben, Prágában és Budapesten figyelhető meg. A magyar fővárosban például jellemzően 80-320 ezer forint között mozognak az árak. Mindez összefüggésben van azzal, hogy mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszú távú külföldi bérlők, főleg külföldi egyetemi hallgatók magas száma. Ami egyben azt is jelenti, hogy erős az árak emelkedésében szerepet játszó fizetőképes kereslet.

A felmérés célzottan arra keresett választ, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott – már említett – városok valamelyikében. Kiderült: az átlagban legdrágább albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magasabb, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet – havi 97 órát – dolgoznia egy egyetemi hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót.

A legtöbbet ezzel szemben Budapesten kell dolgozni: 179 órát.

Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót.

Így a CIG Pannónia Biztosító felmérése szerint egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgozni az albérletért, mint egy bécsi hallgatónak.