Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán

Ez a különbség a magyar szamóca és a külföldi eper között

A magyar szabadföldi szamóca kisebb mennyiségben már ezen a hétvégén megjelenik a piacokon. A köznyelvben epernek hívott gyümölcs – valójában szamóca – jelenleg javarészt görög, spanyol importként kapható, illetve az utóbbi hetekben már a magyar üvegházi, fóliás szamóca is megvásárolható.

A rekord meleg áprilisi tavasz felgyorsította a növények növekedését, ennek következtében idén kevésbé lesz érezhető a különbség a fóliás, valamint a szabadföldi szamóca betakarítási ideje között. A friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált, még koraéretten leszedett és több ezer kilométerről ideérkező importtól - áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.

A magyar áru állagra nem olyan kemény és a csészelevelei frissebbek. A hazai fajták szájéretten szedhetőek, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz, mely különbség ízben is megmutatkozik. A hosszú szállíthatóságra nemesített importfajtáknál bizonyos érzékszervi tulajdonságok (illat, íz, aroma) eltűnnek vagy gyengülnek a nemesítés során, ráadásul a szedési idő meghatározásánál sem az érettség a döntő, hanem a szállításra alkalmasság.

A legnagyobb termőterületek Bács-Kiskun és Pest megyében találhatók, ahonnan az idei évben a kisebb károk ellenére is megfelelő termés várható. A magyar szabadföldi szamóca jellemzően május közepétől kerül ki a piacok, üzletek pultjaira. Az úgynevezett hajtatott növényházi, fóliás hazai szamócával pedig már egy hónappal korábban is lehetett találkozni a piacokon.

A köznyelv által „epernek” nevezett gyümölcs valójában a szamóca. Az eper (ami egyébként fán terem) és a szamóca rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába.

Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×