Infostart.hu
eur:
353.58
usd:
308.68
bux:
142523.88
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Ez a különbség a magyar szamóca és a külföldi eper között

A magyar szabadföldi szamóca kisebb mennyiségben már ezen a hétvégén megjelenik a piacokon. A köznyelvben epernek hívott gyümölcs – valójában szamóca – jelenleg javarészt görög, spanyol importként kapható, illetve az utóbbi hetekben már a magyar üvegházi, fóliás szamóca is megvásárolható.

A rekord meleg áprilisi tavasz felgyorsította a növények növekedését, ennek következtében idén kevésbé lesz érezhető a különbség a fóliás, valamint a szabadföldi szamóca betakarítási ideje között. A friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált, még koraéretten leszedett és több ezer kilométerről ideérkező importtól - áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.

A magyar áru állagra nem olyan kemény és a csészelevelei frissebbek. A hazai fajták szájéretten szedhetőek, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz, mely különbség ízben is megmutatkozik. A hosszú szállíthatóságra nemesített importfajtáknál bizonyos érzékszervi tulajdonságok (illat, íz, aroma) eltűnnek vagy gyengülnek a nemesítés során, ráadásul a szedési idő meghatározásánál sem az érettség a döntő, hanem a szállításra alkalmasság.

A legnagyobb termőterületek Bács-Kiskun és Pest megyében találhatók, ahonnan az idei évben a kisebb károk ellenére is megfelelő termés várható. A magyar szabadföldi szamóca jellemzően május közepétől kerül ki a piacok, üzletek pultjaira. Az úgynevezett hajtatott növényházi, fóliás hazai szamócával pedig már egy hónappal korábban is lehetett találkozni a piacokon.

A köznyelv által „epernek” nevezett gyümölcs valójában a szamóca. Az eper (ami egyébként fán terem) és a szamóca rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába.

Címlapról ajánljuk

Rengeteg vizet pazarolunk – ezekre kellene figyelnünk, főleg hőség idején

Hőhullámok idején több mint 50 százalékkal, akár 150 liter fölé is nőhet egy emberre vetítve a napi vízfogyasztás, ezért ezekben az időszakokban szükség van a takarékos vízfogyasztási megoldások alkalmazására – mondta Kugler Gyula, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×