A zárószavazás a hét elején volt, a törvényt pedig péntek délután hirdették ki és szombaton lépett hatályba, így a kereskedőknek rendkívül rövid idő állt rendelkezésükre. A döntésüket úgy kellett meghozniuk, hogy ha már látták is, milyen feltételekkel számolhatnak, korlátozott idejük volt arra, hogy a nyitvatartási szabályok szerint a jegyzőnél mint kereskedelmi hatóságnál megtegyék a bejelentést. A jogszabály ennek határidejét úgy határozza meg, hogy az a nyitvatartásban bekövetkező változást megelőző nyolc napon történjen meg. Abban az esetben, ha a jogszabály hatályba lépése ilyen rendkívüli ütemben zajlik, a bejelentést a lehető leghamarabb meg kell tenni – emelte ki a PWC Legal ügyvédje.

Firniksz Judit hozzátette: vélhetően az eljárása során a jegyző figyelemmel lesz azokra a sajátos körülményekre, amelyek a nyitvatartási rendet befolyásolták, így arra, hogy szinte semmilyen felkészülési idő nem állt a kereskedők rendelkezésére. Saját hatáskörben fogja eldönteni, hogy bírságot szab ki vagy méltányolja a körülményeket.

A PWC Legal ügyvédje elmondta: a jogszabály a kötelezettséget a kereskedőre, tehát az üzletet üzemeltetőre ruházza, arra azonban van lehetőség, hogy a plázában működő kereskedők feljogosítsák a bevásárlóközpont üzemeltetőjét, hogy megtegye helyettük a bejelentést.

A jogszabály szigorú értelmezése szerint a nyolcnapos határidő még a most következő vasárnap sem jár le – hangsúlyozta Firniksz Judit.

Keresetnövekedés és létszámbővülés

A többszöri vasárnapi munka és a kapcsolódó 50 százalékos pótlék keresetnövekedést jelent majd a kereskedelemben dolgozóknál, a megnövekedett nyitvatartási idő létszámbővülést is hozhat - mondta a PWC Legal ügyvédi iroda tagja.

Szűcs László hozzátette: „a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavállalók szociális érdekeire is. Abban az esetben, ha ezt az önkéntességet mint a vasárnapi munkavégzés feltételét kérték, akkor háttérként az van, hogy ne ütközzenek a családi programokkal. Ez nem egy általános szabály, de rendkívüli helyzet is volt.”

„A munkáltató rendkívüli munkavégzésről bármikor dönthet. Ha olyan döntést hoztak volna szombaton, hogy vasárnap, a munkavállalók pihenőnapján rendkívüli munkavégzéssel dolgozzanak, megtehették volna. Ebben az esetben a pihenőnapi rendkívüli munkavégzés pótlékai szerint legalább 100 százalékot kellett volna a munkavállalóknak fizetni. Önkéntes munkavállalás esetén is ez rendkívüli munkavégzésnek minősül, tehát minimum 100 százalékos a bérpótlék, de miután tényleg rendkívüli helyzetről van szó, ahol nagyon későn történhetett meg a munkavállalók értesítése, ezért több, két-, háromszáz százalékos pótlékokat is fizettek egyes munkáltatók, hogy a munkavállalók bemenjenek dolgozni” - jelezte a PWC Legal ügyvédi iroda tagja.

Szűcs László kiemelte: „egy év után változni fog a munkaidő beosztása, hiszen a vasárnap megint olyan munkanapnak minősülhet, amikor a munkavállalók rendes munkavégzésre beoszthatóak. Figyelemmel arra, hogy vasárnap történik a rendes munkaidőben történő munkavégzés, a jogszabály 50 százalékos pótlékot ír elő a munkavállalónak. Az a szabály továbbra is irányadó lesz, hogy hatnaponta legalább egy pihenőnapot biztosítani kell a munkavállalónak, illetve minden naptári hónapban legalább egy vasárnapnak szabadnak kell lennie.

„Ha munkavállalónak többször kell vasárnap dolgoznia, többször részesül 50 százalékos bérpótlékban, ez jövedelememelkedést jelenthet. Másrészről miután a cégeknek megnövekedett nyitvatartási időt kell megfelelő számú munkavállalóval kiszolgálniuk, az újra biztosított vasárnapi nyitvatartás további munkaerő bevonását teheti szükségessé” - mondta el a PWC Legal ügyvédi iroda tagja.