Az IMF kedden nyilvánosságra hozott féléves világgazdasági jelentésének Nagy-Britanniára vonatkozó fejezete szerint a közelgő referendum önmagában is komoly bizonytalanságot okoz a brit gazdaságban aktív befektetői körben, és ennek máris látszanak a gazdaság aktivitására gyakorolt következményei.
A valutaalap ezért 1,9 százalékra rontotta a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemére adott előrejelzését az eddigi prognózisában szereplő 2,2 százalékról. A szervezet hangsúlyozta, hogy az új előrejelzés is arra az esetre vonatkozik, ha a június 23-án esedékes népszavazáson a brit választók többsége a bennmaradásra szavaz, és így Nagy-Britannia az unió tagja marad.
Ugyanezt a forgatókönyvet alapul véve az IMF 2017-re 2,2 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban; ez a prognózis nem módosult.
Az IMF szerint a Brexit - vagyis Nagy-Britannia esetleges távozása az EU-ból - a világgazdaság egészét is lassíthatja, és ez visszahatásként még tovább ronthatja a brit gazdaság kilátásait.
A Nemzetközi Valutaalap a világgazdaságot terhelő egyik legnagyobb kockázatnak nevezte a Brexit lehetőségét.
Matthew Elliott, a kilépés mellett kampányoló legnagyobb brit szervezet, a Vote Leave vezetője az IMF-jelentésre válaszul kiadott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a valutaalap korábbi előrejelzései "következetesen tévesnek bizonyultak" Nagy-Britannia és más gazdaságok esetében is. Hozzátette: megítélése szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az EU-népszavazás kiírása bizonytalanságot keltett volna a brit gazdaság iránt.
A brit üzleti szféra és a londoni elemzői közösség azonban az IMF-hez hasonlóan a Brexit súlyos kockázataira hívja fel a figyelmet.
A Brit Iparszövetség (CBI), amelynek 190 ezer brit üzleti vállalkozás a tagja, legújabb tanulmányában közölte, hogy az évtized végéig akár százmilliárd font (csaknem 40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak az ország távozása az EU-ból.
Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - Brexit esetén a nominális brit hazai össztermék 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia akkor is az EU tagja lenne.
A PwC becslése szerint ez 55-100 milliárd font - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) legutóbbi helyzetértékelése szerint a brit állampapírpiacon aktív külföldi portfolió-befektetők tranzakcióinak legutóbbi adatai aggasztó képet mutatnak a brit folyómérleg-egyenleg rekordszintű hiányának finanszírozása szempontjából is a népszavazás közeledtével.
A ház szerint a folyómérleg-deficitet a tavalyi negyedik negyedévben - amikor a hiány elérte a GDP 7 százalékát - még gond nélkül finanszírozták a portfolió-beáramlások. Az idei első negyedévben azonban már nehezebb helyzetről árulkodott a brit állampapírok - gilt - piacán zajló folyamatos eladás a külföldi befektetők részéről, és az is, hogy markánsan lassult a brit gazdaságba érkező külföldi működőtőke-beáramlás.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai szerint gyaníthatóan a Brexit lehetőségével összefüggő aggodalom az első számú oka annak, hogy a gilt-piacon tapasztalt tavalyi erőteljes kereslet megfordulni látszik.
A cég elemzői idézik a Bank of England - a brit jegybank - kimutatását, amely szerint a brit állampapír-piacon az idei első negyedévben mért halmozott nettó kiáramlás elérte a 9,3 milliárd fontot, elsősorban a nem rezidens portfolió-befektetők eladásai miatt.
