Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Zsigó Róbert: az élelmiszergazdaság megtisztulását szolgálják az ellenőrzések

A rossz, silány minőségű élelmiszerek kiszűrése védi a fogyasztók érdekeit, segíti a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítását, az élelmiszergazdaság megtisztulását - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár szerdán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elmúlt hónapokban tartott ellenőrzéseinek eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nébih ellenőrzések elsősorban a csalás, a hamisítás, az élelmiszergazdasági szektorban előforduló visszaélések felderítésére fókuszálnak azért, hogy kiváló minőségű, biztonságos, egészséges élelmiszer kerüljön a családok asztalára.

A tavaly elfogadott élelmiszerbiztonsági stratégiának megfelelően több esetben a Nébih a társhatóságokkal, így elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve végezte az ellenőrzést.

A részletekről szólva Zsigó Róbert elmondta, hogy a tejágazatban, az első fázisban a Nébih kiemelt ügyek igazgatósága (KÜI) 21 nagykereskedelmi vállalkozást ellenőrzött, 43 ezer liter UHT-tejet ideiglenes korlátozatás alá vont, az általános higiénia vizsgálatoknál több mint 3 tonna egyéb élelmiszert foglaltak le, és semmisítettek meg, a kiszabott bírság meghaladta a 3 millió forintot.

A második fázisban 8 megyében több mint 60 kereskedelmi egységet ellenőriztek a hatóság szakemberei, 100 tejtételből vettek mintát, a nem megfelelő nyomonkövethetőség miatt 73 ezer liter UHT-tej ideiglenes forgalmi korlátozását rendelték el - emelte ki az államtitkár.

A harmadik fázisban sajtgyártókat, tejüzemeket ellenőriztek, 7 üzemben összesen 178 tonna tejet és tejterméket foglaltak le, egy esetben az illegális tej palackozása miatt megtiltották az egység működését, egy fővárosi sajtüzemben pedig 169 tonna alapanyagot, félkészterméket és készterméket foglaltak le lejárt minőség-megőrzési idő, rovarszennyezettség miatt - mondta Zsigó Róbert.

A tojáságazat képviselőinek jelzése alapján elsősorban a Lengyelországból, Szlovákiából és Spanyolországból érkező, "S" jelzésű tojásokat ellenőriztek 5 megyében. A nyolc tojáscsomagolóban elvégzett ellenőrzés során mintegy egymillió tojás forgalmi korlátozását, megsemmisítését rendelték el többnyire a nyomonkövethetőség hiánya miatt. Ezen belül kirívó eset volt, hogy 300 ezer tojásban légylárva szennyezést találtak és emiatt 3 millió forint bírságot is kiszabtak - ismertette az államtitkár.

Zsigó Róbert szólt arról, hogy az idei évben a zöldségek és gyümölcsök piacán 215 forgalmazónál 508 tételt ellenőriztek, ennek során októberben 65 kifogásolt tételnél a kiszabott bíráság együttes összege elérte a 2,5 millió forintot. Az 508 tételből 354 volt déligyümölcs, ebből 17 tételt kifogásoltak a szakemberek, 13 esetnél jelölés és minőségi probléma, 4 esetnél a nyomonkövethetőség miatt. Az útközben végzett úgynevezett mélységi ellenőrzések eredményeképpen lengyel és szlovák szállítóktól származó 22,6 tonna burgonyát Győr-Moson-Sopront megyében, 10,5 tonna zöldséget Nógrád megyében semmisítettek meg.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jó minőségű élelmiszerek fogyasztása hozzájárul a lakosság egészségének megőrzéséhez, a magyar élelmiszerek előállítása, vásárlása munkahelyet teremt, segít a mezőgazdaság, a vidék Magyarországának fejlődésében.

Fodor Attila, a sajtótájékoztatónak helyet adó CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy közös érdek a megbízható minőségű élelmiszerek, áruk forgalmazása, a magyar üzletlánc saját maga is végeztet vizsgálatokat a forgalmazott termékeik körében.

Kérdésre válaszolva Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatósága vezetője elmondta: a megalakulásuk óta eltelt két év alatt 530 millió forint értékben szabtak ki bírságot, 8,5 milliárd forint értékben áfa- és adóelkerülést akadályoztak meg, az ellenőrzéseik során 85-87 százalékos a felderítési arány.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×