Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Újabb csörte az OTSZ és a Miniszterelnökség között

A magyarországi bírósági elutasítások után európai fórumokhoz fordul jogorvoslatért a szövetkezeti integrációs törvény miatt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség - jelentette be Demján Sándor, a szövetség elnöke a szervezet Takarékossági Világnap alkalmából tartott rendezvényén. A Miniszterelnökség szerint az integráció megújításának célja a korábbi piacvesztés megállítása, a szektor megtisztulása, hosszabb távon pedig az ország egyik legkorszerűbb, legerősebb és legbiztonságosabb pénzügyi csoportjának létrehozása.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, valamint az Európai Unió pénzügyi biztosát is felkeresi panaszával az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség a szövetkezeti integrációs törvény miatt - hangzott el az OTSZ Takarékossági Világnapon rendezett konferenciáján.

Demján Sándort, a szövetség elnökét hallják: "Mindent meg fogunk tenni, hogy az eredeti állapot visszaállításra kerüljön".

Korábban Országos Takarékszövetkezeti Szövetség bíróságon támadta meg a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt, ám az Alkotmánybíróság július 2-án közzétett határozatában kimondta, hogy a jogszabály összességében megfelel az alaptörvénynek.

A rendezvényen felszólaló Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a teljes pénzügyi szektor helyzetéről beszélt. Mint mondta: a jelenlegi az elmúlt 25 év talán legnehezebb időszaka a bankszövetség számára.

Hervé Guider, az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségének főtitkára hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti bankok az európai gyakorlatban magánkézben lévő szervezetek, amelyek egyik legfontosabb hitvallása a részvételen alapuló hozzájárulás.

"Országtól vagy az egyes szövetkezeti bankok nagyságától függetlenül mindig az egy személy egy szavazat elvet követjük" - fogalmazott a főtitkár és hangsúlyozta: kiemelten fontos a takarékszövetkezeti rendszer hozzájárulása az egyes nemzetgazdaságok és pénzügyi rendszerek működéséhez.

A Miniszterelnökség tegnap este reagált az elhangzottakra. Közleményükben visszautasítják Demján Sándornak a takarékok vagyonának elvételére vonatkozó vádjait. Szerintük a szövetkezeti hitelintézetek megújítását célzó törvény kiállta az alkotmányosság próbáját. Az elnök kritikája - mint fogalmaz a dokumentum - csupán politikai hangulatkeltés, amely a korábbi átláthatatlan rendszer konzerválására törekszik.

A Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága hangsúlyozta: az elmúlt időszak csődesetei egyértelműen azt igazolják, hogy szükség volt a takarékszövetkezetek ellenőrzésének megerősítésére, a szektor átvizsgálására, valamint a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatásra. A régi átláthatatlan rendszerben ugyanis a takarékszövetkezetek száma 20 év alatt csaknem felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról mintegy százezerre esett vissza, és a takarékszövetkezeti integráció piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott.

Kiemelik továbbá, hogy az integráció megújításának célja a korábbi piacvesztés megállítása, a szektor megtisztulása, hosszabb távon pedig az ország egyik legkorszerűbb, legerősebb és legbiztonságosabb pénzügyi csoportjának létrehozása. Ez a takarékszövetkezetek ügyfeleinek, betéteseinek és tulajdonosainak közös érdeke - olvasható a közleményben.

Hanganyag: Németh Zoltán és Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×