Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Közös harc a nemzetközi adóeltitkolás ellen

Az átláthatóságról és az adóügyi információcseréről szóló nyilatkozatot írt alá Berlinben több mint 50 OECD-ország pénzügyi képviselője. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak elmondta: ezzel az eddig kérésre történő adatcsere helyett automatikus adatcsere történik majd az aláíró országok között.

"A nemzetközi adóelkerülés visszaszorítása érdekében írtunk alá egy megállapodást, hivatalos nevén az átláthatóságról és adóügyi információcseréről szóló nyilatkozatot" - mondta az InfoRádiónak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Tájékoztatása szerint ennek az a célja, hogy a jövőben az eddig kérésre történő adatcsere helyett automatikus adatcsere történjen az aláíró országok között.

Varga Mihály elmondta: több mint 50 ország pénzügyminisztere írta alá a nyilatkozatot az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a német kormány szervezésében.

2013 áprilisában a G5-ök, tehát Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia kezdeményezte, hogy a bankszámla információk cseréje a jövőben automatikusan történjen meg. Ezt karolta fel az OECD szervezete és kidolgozott egy olyan megállapodást, amely ennél több lett. A jövőben ugyanis nem csak bankszámla információk, hanem adóügyi adatok cseréjére is automatikusan kerülhet sor - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály szerint az aláírt dokumentummal az érintett országoknak, ha kidolgozzák ennek a feltételeit, akkor automatikusan lehetővé válik, hogy a tőkejövedelmekre, számlaegyenlegre vonatkozó adatok cseréje megtörténjen. "A pénzügyi intézményeket jogosítanánk fel olyan ügyfélátvilágítási lehetőségekre, amelyekkel ilyen adatok kinyerhetők és ezek az adott országok felé továbbíthatók - tette hozzá.

Ez közlése szerint érintené a bankokat, biztosítókat, befektetési alapokat, és a számlák esetében a vállalkozások, alapítványok által birtokolt számlákra is kiterjedne a szabályozás.

"Azt gondolom, hogy ezzel megnyílik a lehetőség afelé, hogy sokkal hatékonyabban lehessen az egyre inkább nemzetközivé váló adóeltitkolást megakadályozni és visszaszorítani" - fogalmazott.

A miniszter arról is beszélt: "egy ilyen megállapodásunk már van az Egyesült Államokkal, amit már ratifikáltunk is, tehát ez már hatályban van". A most aláírt dokumentum szerint 2016. január elsejéig kell kidolgozni a szükséges eljárásokat, és ha ez megtörténik, akkor 2017-től elkezdődhetnek az automatikus információcserék.

Tehát bő két év múlva ezek az adatcserék már automatikussá válnak a világ számos országában. Már több mint 50 ország csatlakozott ehhez, és vannak úgynevezett korai alkalmazók, Magyarország ezek közé tartozik. "Mi azt vállaltuk a dokumentum aláírásával, hogy 2017-től az adatcserlék elindulnak" - tette hozzá Varga Mihály.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×