Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

NFM: a következő európai uniós ciklus nyertese a vasút lesz

A következő európai uniós fejlesztési ciklus nyertese a közlekedés területén a vasút lesz, amire a fejlesztési források mintegy háromnegyedét lehet majd fordítani - mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikai államtitkára kedden Siófokon, a Nemzeti Közlekedési Napok szakmai konferenciáján.

A háromnapos rendezvény nyitónapján, mintegy hatszáz résztvevő előtt az államtitkár elmondta: a fő célkitűzések közé tartozik, hogy valamennyi autópálya elérjen az országhatárig és minden megyeszékhely bekapcsolódjon a gyorsforgalmi úthálózatba.

Ismertetése szerint a következő kormányülésen tájékozatják a kormányt a tárca fejlesztési koncepciójáról és ezek tervezett sorrendiségéről, amelynek elfogadása szükséges ahhoz, hogy az uniós forráslehívások időben elkezdődhessenek.

A közlekedés fejlesztési igényei az államtitkár beszámolója szerint háromszor akkorák, mint amennyi forrás rendelkezésre áll. A meglévő úthálózat fenntartására, karbantartására a szükséges összegnek csak mintegy 40-50 százaléka fordítható - tette hozzá Tasó László.

Az autópályák határig történő építésével kapcsolatban kifejtette, csak akkor lesz értelme erre fordítani a forrásokat, ha az érintett szomszédos országokban is elérnek az autópályák a határig.

Beszélt arról is, hogy a nagyléptékű vasútfejlesztésekben - amelybe beletartozik az elővárosi vasúti közlekedés is - a lassú engedélyeztetési rendszer veszélyezteti, hogy az ország le tudja hívni a rendelkezésre álló uniós forrást. A tárca már elkészíttette a javaslatcsomagját arról, hogy lehetne rövidebbé, egyszerűbbé tenni a hatósági eljárásokat, ami jogszabály-változtatásokat is tartalmaz.

Az államtitkár szerint fontos teendők vannak még a projektek jobb előkészítésében és összehangolásában is, és a jövőben jobban ki kellene aknázni a vízi-közlekedés lehetőségeit.

Becsey Zsolt, közlekedésért felelős helyettes államtitkár előadásában arról beszélt, hogy már eddig is komoly közútfejlesztések történtek, ami közép-európai viszonylatban kimagasló teljesítménynek számít, főleg ami a gyorsforgalmi útfejlesztést illeti. A modern technológiák alkalmazásában is komoly előrelépések történtek. Az e-útdíj rendszer bevezetése is egyértelmű siker, amely iránt már más országok is érdeklődést mutattak.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, a vasúttársaság ma már a szolgáltatásfejlesztést tartja a legfontosabb feladatának, továbbá a szemléletváltást, miszerint "az utasokért vagyunk, nem az utasok vannak értünk".

A cégnél a gazdasági hatékonyság javítása megtörtént, a következő lépés a szakmai működés reformja lesz. Az unió a közösségi közlekedést előnyben részesti, de ahhoz hogy az utasok is ezt tegyék, fejleszteni kell - mondta, a célok között megemlítve az integrált jegyrendszer bevezetését és az utas-tájékoztatás további fejlesztéseit.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×