Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Kamatot csökkentett a svéd jegybank

A vártnál nagyobb mértékben, 25 bázisponttal nulla százalékra csökkentette alapkamatát a svéd jegybank kedden, hogy így küzdjön a tartósan alacsony infláció ellen.

Az elemzők többsége arra számított, hogy a Riksbank 0,1 százalékra szállítja le az irányadó refinanszírozási kamatlábat.

Az infláció évek óta a jegybank 2 százalékos célja alatt van, és dacára a gazdaság erősödésének, a fogyasztói árak idén csak egyszer, augusztusban emelkedtek éves összehasonlításban.

"A svéd gazdaság viszonylag erős, és a gazdasági tevékenység folyamatosan javul. De az infláció túl alacsony" - mutatott rá a központi bank közleményében.

A svéd jegybank a 2011 végén 2 százalékon álló alapkamatát folyamatosan csökkentette, legutóbb júliusban 50 bázisponttal 0,25 százalékra. A kedden kiadott közlemény szerint a jegybank 2016 közepén kezdi el a kamat lassú emelését.

Svédország gazdasága gyorsuló tempóban növekszik. A jegybank arra számít, hogy idén 1,9, jövőre pedig 2,7 százalékkal bővül a hazai össztermék (GDP). Mivel azonban az infláció messze alacsonyabb a 2 százalékos célnál, a központi banknak cselekednie kellett, hogy fenntartsa a bizalmat inflációs célszáma iránt.

A jegybank döntése után a svéd korona árfolyama a dollárhoz képest négyéves, az euróhoz viszonyítva pedig négy havi mélységbe süllyedt. Az euró 0,8 százalékkal júliusi értékére, 9,35 koronára drágult, míg a dollár 0,7 százalékkal 2010. szeptemberi szintjére, 7,35 koronára erősödött.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×