Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Egyeztetést tartottak a zöldség-gyümölcs ágazat helyzetéről

A lakosság biztonságos és kiváló minőségű magyar élelmiszerekkel, köztük zöldségekkel és gyümölcsökkel történő ellátása közös érdek; ennek biztosításáról, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek előállításának növeléséről is tárgyaltak a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) a FruitVeB - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet vezetői - közölte a tárca az MTI-vel kedden.

A további témák között az élelmiszerfeldolgozó-ipar technológiai fejlesztése, az exportbővítés lehetősége és az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia megvalósításának feladatai szerepeltek.

Az FM közleménye szerint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a szakmaközi szervezetek közül elsőként Mártonffy Bélával, a FruitVeB elnökével és Ledó Ferenccel, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (Délkertész) elnökével találkozott, és tárgyalt az elkövetkező évek közös céljairól, a közös munka menetéről.

A közlemény leszögezi: a kormány célja, hogy a magyar családok asztalára mindenkor biztonságos, helyben termelt, kiváló minőségű és ízletes magyar élelmiszerek kerüljenek. A hazai élelmiszerek, így a hazai zöldség-gyümölcstermékek és termelők támogatása egyúttal hozzájárul a munkahelyek bővüléséhez, ezzel a vidéki népesség megtartásához. A rossz, silány minőségű termékek kiszűrése védi a fogyasztók érdekeit, segíti az élelmiszergazdaság megtisztulását, támogatja a minőségi élelmiszereket előállító, a jogszabályi és higiéniai előírásokat betartó vállalkozásokat. Mindezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatos ellenőrzéssel biztosítja: a tisztességtelen vállalkozások kiszűrése a kormányzat és a szakmaközi szervezet számára egyaránt fontos.

A szakmaközi szervezet vezetői legfontosabb feladatként az áfacsalások kiszűrését, az uniós források felhasználásának célhoz kötöttségét és a hatékony ellenőrzést nevezték meg. Az ágazat helyzetének értékelésekor kijelentették: a hazai zöldség-gyümölcs termelés az évi 2,5 millió tonnáról további egymillió tonnával bővíthető, amelynek nagyobb része külföldön találhatna fogyasztóra - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×