A bruxinfo.eu európai uniós ügyekkel foglalkozó online hírportálon megjelent összefoglaló szerint az ülésen a központi téma a gazdasági növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést előremozdító szerkezeti reformok felgyorsítása volt.

A megbeszélésen, amelyen a 18 tagú Eurócsoport és a megfigyelői státuszban lévő Litvánia pénzügyminisztere vett részt, a tagállamok egyetértettek abban, hogy a munkát terhelő adók csökkentésére irányuló reformoknak prioritást kell élvezniük a strukturális reformok között.

Abban is egyetértettek, hogy gondoskodni kell az adóreform megfelelő finanszírozásáról, és ennek során figyelembe kell venni a tagállamok költségvetési-fiskális mozgásterét. Az Eurócsoport szerint két technika közül kell választani: a munkát terhelő adók csökkentését a nem produktív kiadások megvágásának, illetve az adók súlypontáthelyezésének kellene kísérnie a növekedést kevésbé veszélyeztető területek felé.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank által a növekedés élénkítésére hozott monetáris politikai intézkedéseket a költségvetési politika, a szerkezeti reformok és a beruházás erős és hiteles ötvözetének kell kiegészítenie. "A jelenlegi alacsony növekedés és alacsony inflációs környezet aláhúzza a határozott és egészséges politikai lépések szükségességét" - mutatott rá az Eurócsoport elnöke.

Jirky Katainen, gazdasági és pénzügyi biztos úgy vélekedett, hogy az adók emelése és a jövőorientált beruházások helyett inkább a folyó kiadások megnyirbálása biztosíthatja a növekedésbarát költségvetési konszolidációt. A finn biztos szerint a köz- és a magánberuházásokat is támogatni kell. A nagy folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkező országoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy többet költenek beruházásokra. Valamennyi országra érvényes az, hogy a kiadásokban előnyben kellene részesíteniük a kutatást és fejlesztést és a kulcsfontosságú infrastruktúrákba való befektetéseket - tette hozzá.

Jirky Katainen azt is elárulta, hogy a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által beharangozott 300 milliárd eurós befektetési tervnek a vezérlő elve lesz, hogy több magánberuházást tudjanak vonzani az európai szinten mozgósítandó plusz állami forrásokból.