A magyar gazdaság kijött a recesszióból és több lábon áll, ugyanakkor még mindig kétséges, hogy ez a növekedés mennyire megalapozott és hosszútávon el lehet-e érni a 3-4 százalékot, amellyel felzárkózhatunk a régió élvonalába - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője.

"Kijöttünk a recesszióból és egyelőre mérsékelt ütemű gazdasági növekedést látunk. A legutóbbi szám a GDP-bővülésről a tavaly utolsó negyedévi 2,7 százalék, ami már nem mondható rossznak. Ugyanakkor ha megnézzük, mi jött ebből a tisztán időjárásból függő mezőgazdaságból, illetve megvizsgáljuk, hogy mennyire jelentős ebben az állami ösztönző-erő, ami valószínűleg azért inkább választási ciklushoz kötődik és nem hosszan fennmaradó jelenség, akkor azért ez a növekedés valójában 1-1,5 százalék között lehet" - fejtette ki Madár István.

Hangsúlyozta, hogy igazából ez már tényleg több lábon álló gazdasági növekedés, hiszen az export mellett megjelentek a belső fogyasztási és beruházási elemek is a növekedésben. Ugyanakkor még mindig kétségek vannak afelől, hogy ez a növekedés hosszú távon mennyire lehet megalapozott, illetve mennyire tudunk a felzárkózáshoz szükséges ennél magasabb, 3-4 százalékos növekedést produkálni.

Utalt arra, hogy az IMF legújabb előrejelzése például az idei 2 százalékos várható növekedést visszaigazolja, de jövőre már lassulást vetít előre.

"Ezzel megint a régióban a leglassabban növekvő országgá válnánk" - mutatott rá Madár István.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője arról beszélt, hogy a külföld felé való eladósodottság kisebb lett az elmúlt négy évben, de ez még mindig nagyon magas a környező országokhoz képest.

"Valamivel kedvezőbb a külföldi hitelezők felé fennálló pozíciónk, mint négy évvel ezelőtt. De ez még mindig csak relatív értelemben vett javulás, hiszen ha körbenézünk és összehasonlítjuk ma Magyarországot ebből a szempontból is más gazdaságokkal, még mindig a magyar az egyik legeladósodottabb gazdaság. Tehát csak magunkhoz mért előrelépés történt" - hangsúlyozta a vezető elemző.

A politikai döntéshozatali bizonytalanságok miatt azonban évről évre hátrébb csúszik Magyarország - tette hozzá Samu János.

Madár István szintén hangsúlyozta: a piac értékeli a stabilitást, hogy nem kell a politikának kompromisszumokat kötnie. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Magyarország a tőkevonzói képesség tekintetében a korábbi dobogós helyéről a tizedik hely környékére süllyedt vissza.

Ami pedig a jövőt illeti: a szakértők a jegybanki politika alakulását, valamint a piaci alapú hitelezés felfutását tartják a legfontosabb tényezőknek a magyar gazdaságra nézve.

Samu János szerint a következő években az infláció 3 százalék körül lehet, azonban a tartósan alacsony alapkamat elriaszthatja a befektetőket. Madár István is a monetáris politikát tartja a következő négy év nagy kérdésének, tehát hogy a jegybank tudatosan gyengén tartja-e a forintot.

A Concorde vezető elemzője a külső környezet alapján nem látja a dinamikus gazdasági növekedés esélyét. Samu János azt mondta: az infláció most elérte a mélypontját, tehát az, hogy ne legyen egyáltalán infláció, várhatóan átmeneti lesz. A következő években az infláció 3 százalék körül lehet, azonban a tartósan alacsony alapkamat elriaszthatja a befektetőket.

"Nagyon-nagyon kockázatos, ha az alapkamatot tartósan túl alacsonyan tartja a jegybank, hiszen olyan időszakokban, amikor nem ennyire kedvező a külföldi befektetői hangulat, mint mostanában, akkor nagyon gyorsan meg tud változni a befektetők mozgásiránya és kivonják Magyarországból a tőkét. Ekkor egy alacsony kamatú deviza nagyon kitett tud lenni ezeknek a változásoknak, sérülékeny lehet és nagyon jelentősen gyengülhet az árfolyam. Ennek viszont nagyon komoly hatásai lehetnek nemcsak a devizában eladósodott lakosság, hanem a sok esetben fedezetlen deviza-adóssággal rendelkező vállalati szektor helyzetére is" - fejtette ki Samu János.

Madár István is a monetáris politikát tartja a következő négy év nagy kérdésének, tehát hogy a jegybank tudatosan gyengén tartja-e a forintot.

"Fontos, hogy az elkövetkező években a befektetők alapvetően attraktívnak lássák a magyar állampapírokat, még akkor is, ha esetleg sebezhetőségi szempontból akár üdvös is lehet az állampapír-állomány folyamatos és kiszámíthatóan stabil apadása. Amíg ez nem következik be, addig nem egyszerűen csak a költségvetési hiány, hanem a folyamatosan lejáró hatalmas adósságállomány megújítása is olyan kockázat, ami miatt tekintettel kell lenni a külföldi befektetők kockázatérzékelésére" - hangsúlyozta Madár István.