A monetáris tanács kedden 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot; a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint bár az inflációs mutató alacsony szintje további lazítást is lehetővé tenne, beszűkült a jegybank mozgástere, így elképzelhető, hogy további jelentős vágásról már nem dönt a testület, hanem hagyja a folyamatokat "beérni".

A szakértő szerint az orosz-ukrán konfliktus, a feltörekvő piaci kamatemelések, valamint a Fed eszközvásárlási programjának csökkentése komoly kockázatot jelent a monetáris politika szempontjából. Horváth Ákos úgy véli, a tartósan gyenge forint nemcsak az export számokat "nyomná meg", hanem a dráguló importon keresztül a pénzromlás ütemét is megemelné. Hozzáfűzte: a külföldi szereplők magyar kötvények iránti bizalma az utóbbi időszakban kissé megingott, de a dollárban denominált magyar állampapírok iránt továbbra is élénk a kereslet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB csütörtöki inflációs jelentésében a jegybank bejelentést tehet a kamatpálya aljára, vagy a kamatok szintjére. Az elemző a lazítás feladása esetén sem számol 300 forint alatti euróval. "Sőt, a választások után el tudunk képzelni tartósan 314 feletti értékeket is a devizahiteles kérdés rendezése és a költségvetéssel kapcsolatos kilátások miatt" - mondta.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a monetáris tanács döntése elsősorban a nemzetközi pénzpiaci folyamatok kockázati megítélése miatt volt fontos, az inflációs- és pénzügyi stabilitási folyamatok nem akadályozták a további kamatcsökkentést. A vezető elemző kiemelte, hogy a nemzetközi pénzpiacok kockázatát alapvetően befolyásoló ukrajnai válság nem egyszerűen csak a Krím helyzetéről szól, hanem a globális intézményrendszer átalakulásáról és az ázsiai nagyhatalmak, az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatáról is. "Ennek alárendelten a pénzpiaci koordinációban is egy átalakulás kezdetén vagyunk", ami többek között a Fed iránymutatásában is észrevehető - mondta Pesuth Tamás.

Úgy vélte, a növekedési hitelprogramon felül a tartósan fennmaradó alacsony kamatszint szintén támogatja az életképes vállalkozásokat. A hitelösztönzést tovább segítheti a hitelezési korlátok oldása.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: az újabb csökkentés ugyan kisebb mértékű, mint a korábbi 15 bázispont, azonban a vágás azt üzeni, hogy az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése szerint a gyengébb forint, és az éledező belső fogyasztás ellenére továbbra sincs veszélyben az inflációs cél. Úgy tűnik, a monetáris tanácsban az óvatosabb tagok egyelőre nem győzték meg a többséget, annak ellenére, hogy a jegybank vezetése is jelezte az utóbbi hetekben, hogy a megváltozott globális környezet és az ukrán válság miatt át kell értékelnie a helyzetet - jegyezte meg.

Kiemelte: a környező országokban már zajlik a helyzet átértékelése, Romániában a jegybank februárban közölte, hogy egyelőre befejezte a kamatcsökkentő ciklusát, és Lengyelországban is egyre megosztottabb a tanács a kilátásokat illetően. Ezek a változások az MNB mozgásterét is meghatározzák majd - véli Bebesy Dániel. A kilátások szempontjából fontos lehet, hogy a Fed a legutóbbi ülését követően jelezte: a korábbi várakozásokkal szemben lehet, hogy hamarabb, már 2015 első negyedévében elkezdi a kamatemelést. Az év második felében emelkedésnek induló hazai infláció, és a globális kamatszint emelkedése az év vége felé az MNB-t is szigorításra kényszerítheti. A nyomás azonban csökkenhet a magyar jegybankon, ha az Európai Központi Bank a deflációs veszélyek miatt a fejlett piaci vezető jegybankoktól eltérően az év során újabb enyhítő lépések meghozatalára kényszerül - írta a szakértő.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője hangsúlyozta: az alapkamat csökkentését az infláció várható alakulása továbbra is támogatta. A nemzetközi környezet a legutóbbi napokban enyhült, azonban egyes feltörekvő piaci feszültségek, különösen az ukrán helyzet újra sérülékennyé tehetik a forintot, amelyet a jelenlegi alacsony kamatszint már kevésbé támogat. Ezért különösen fontos, hogy az MNB hogyan ítéli meg a kamatpálya várható alakulását, lát-e mozgásteret további csökkentésre. További csökkentés esetén 2,50 százalék lehet a kamat minimuma, és huzamosabb ideig ezen a szinten maradhat, az év utolsó hónapjaitól ugyanakkor már emelésre, év végére 2,75 százalékos kamatra lehet számítani - írta.

Az Erste Bank elemzőit meglepte a lépés, szerintük ugyanis a kamattartásnak volt nagyobb esélye Balog Ádám legutóbbi nyilatkozata óta. Az MNBN alelnöke akkor jelezte, bár az inflációs folyamatok teret adnának további monetáris lazításhoz, de az ukrajnai helyzet és a piaci feszültségek miatt a tanácsnak át kell gondolnia a következő lépéseket.

Gabler Gergely, a bank vezető elemzője elmondta, a fenti döntés ugyan a korábbinál kisebb lazítást jelent, de a piac felé azt üzeni, hogy csak mérsékelt kockázatokat lát az MNB. Bár ennek a 10 bázispontnak a közgazdasági jelentősége csekély, a magyar alapkamat már így is jelentősen alulmúlja a legtöbb feltörekvő gazdaságét, ahol már jellemzően elkezdték emelni a kamatokat. Gabler Gergely szerint az MNB még egy 10 bázispontos kamatcsökkentés után áprilisban 2,5 százalékon zárhatja a monetáris lazítási ciklust.