Az új magyar földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.

Fazekas Sándor az MTI-nek hangsúlyozta: a magyar földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érdekeit veszi figyelembe, nem pedig a spekulánsokét. A miniszter szerint egy osztrák gazda is spekulál akkor, ha otthon nem boldogul, egy másik országban - ez esetben Magyarországon - próbál szerencsét és a magyar törvényeket próbál "kijátszani". Fazekas Sándor kiemelte: "a magyar föld, magyar ügy, és nem fogjuk engedni, hogy törvénytelen ügyletekkel jusson valaki földhöz".

A miniszter szerint pontosan tisztázni kellene, hogy a Ausztriának mi a problémája a földtörvénnyel: eddig a haszonélvezetet kifogásolták, most pedig a haszonbérleti szerződéseket.

"Én nem fogok találgatásokba bocsátkozni, a bizottsági anyagból majd megtudjuk, mi a brüsszeli vélemény" - mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a Vidékfejlesztési Minisztérium még nem kapott hivatalos jelzést Brüsszeltől.

Közben Brüsszelben az MTI-vel Michel Barnier belső piaci EU-biztos hivatala azt közölte: az Európai Bizottság továbbra is elemzi a magyar földtörvényt és még nem jutott el a következtetések levonásáig.

A Kurier című osztrák napilap keddi internetes cikke szerint Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszterhez intézett levelében Barnier azt írta, attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény "megteszi a szükséges lépéseket". Michael Spindelegger osztrák pénzügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva az osztrák álláspont megerősítéseként értékelte "egy kötelezettségszegési eljárás esetleges megindítását".

Barnier hivatala azonban - Chantal Hughes szóvivő nevében - szerdán az MTI érdeklődésére azt válaszolta, hogy továbbra is a magyar jogszabály elemzéséről szóló korábbi közlésük van érvényben. Barnier biztos említett levele is ezt tartalmazza, és azt "nem lenne helyes az osztrák álláspont megerősítéseként értelmezni" - közölte a hivatal az MTI-vel.Még február 19-én arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az Európai Bizottság elemzi a magyar földtörvényt, és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, akkor megteszi a szükséges lépéseket a módosítása érdekében.

Abban a válaszban - ami tehát a mostani tájékoztatás szerint továbbra is érvényes - az állt, hogy az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-országbeli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik. A tőke szabad mozgása - az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgásával együtt - annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az EU egységes piac nyugszik.

Ez a négy szabadság az európai integráció alapelvei közé tartozik az EU megalapítása óta. A tagállamok nem "szemezgethetnek" e szabadságok között, hogy eldöntsék, melyeket alkalmazzák - írta Barnier biztos hivatala, hozzátéve ugyanakkor azt is: "bizonyos esetekben e szabadságok korlátozása elfogadható, ha az arányos, igazolt, és közérdeket szolgál".

Magyarország - emlékeztetett február 19-én az Európai Bizottság - átfogó szektorális reform részeként új szabályokat fogadott el a mezőgazdasági föld és az erdő megszerezhetőségét, illetve használatát illetően. Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar EU-csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció - a közös uniós szabályok alkalmazása alóli ideiglenes mentesülés - ez év április 30-án lejár.

Az új szabályozás "a tőke szabad mozgásának különböző korlátozásait látszik tartalmazni" - olvasható a bizottsági tájékoztatásban. A brüsszeli bizottság ezért mérlegeli, hogy a korlátozások mögötti különböző indokok és a jogalkotás által követett politikai célok igazolják-e ezeket a korlátozásokat. Azt is ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések arányosak-e, és nem mennek-e túl azon, ami szükséges a legitim célkitűzések eléréséhez. Az elemzés kiterjed arra is, hogy érvényesül-e az EU-jog által megkívánt diszkriminációmentesség.

A brüsszeli tájékoztatás szerint különálló kérdésnek számít azoknak a külföldi - főként osztrák - gazdálkodóknak az állítólagos birtokvesztése, akik már használnak Magyarországon mezőgazdasági földet, főként haszonbérleti formában. Az Európai Bizottság ezt a külön kérdést is megvizsgálja. Barnier hivatalának álláspontja szerint "feltéve, hogy az adott szerződések a nemzeti jog értelmében érvényesek, az, ha a földhasználókat kárpótlás nélkül megfosztják beruházásuk értékétől, aggályokat vet fel az EU-joggal - különösképpen a tőke szabad mozgásának elvével és a vállalkozás szabadságával - való összeegyeztethetőséget illetően".