Az egyik euróövezeti forrás elmondta: "az egyik forgatókönyv szerint az EFSF mintegy negyedét biztosítaná a rossz adósi helyzetben lévő államok új kötvénykibocsátásainak, de még nincs konkrét megállapodás".
A szakemberek szerint a cél az, hogy az Európai Tanács október 23-i találkozójára megállapodás szülessen, vagy, ha ez nem sikerül, akkor a november 3-4-i cannes-i G20-as csúcsra készüljön el a tervezet.
A források a Dow Jones üzleti hírügynökségnek elmondták: még más opciók is a tárgyalóasztalon vannak, de most már leginkább erről a verzióról zajlanak az egyeztetések. Arról még nem esett szó, hogy egy ilyen biztosítási rendszer a kötvények kuponkifizetéseire is vonatkozna-e - tette hozzá.
Az EFSF korábban korlátozott jogkörökkel rendelkezett: 440 milliárd eurós tényleges hitelkapacitását - amelyet az euróövezeti tagállamok garanciavállalásai ellenében kötvénykibocsátással teremt elő - csupán tagállami mentőcsomagok finanszírozására fordíthatta. Az euróövezeti vezetők július 21-i megállapodása értelmében kivételes esetekben már elsődleges és másodlagos kötvénypiaci intervenciót hajthat végre, készenléti hitelt folyósíthat, és a bankok feltőkésítésére kölcsönt is nyújthat a luxemburgi székhelyű EFSF.
Az elmúlt hetekben egyre nőtt a nyomás az európai vezetőkre, hogy tovább növeljék az EFSF kapacitásait. Elemzők szerint a 440 milliárd eurós kaliberű mentőalap nem lenne képes megbirkózni egy nagyobb euróövezeti tagállam, így Olaszország esetleges bajba jutásával. Korábban olyan lehetséges forgatókönyvek is felmerültek, amelyekben az EFSF-et bankká alakítva, az Európai Központi Bank (EKB) biztosított volna tőkeáttételes eljárással többletforrásokat a szervezetnek. Elemzők szerint az EKB ellenállása miatt egyre valószínűtlenebb, hogy ilyen megoldás szülessen.
Már 2012-ben létrehozhatják az ESM-et
Az euróövezeti kormányok közel állnak a megállapodáshoz, hogy egy évvel korábban, már 2012-ben létrehozzák az EFSF-et felváltó Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM).
A Dow Jones üzleti hírügynökségnek a tárgyalásokat jól ismerő források úgy fogalmaztak: "Az euróövezet már megállapodott arról, hogy egy évvel korábbra hozzák az ESM elindítását. Az az általános konszenzus, hogy az ESM jobb eszköz a válság kezelésére, mint az EFSF".
Elemzők szerint a lépés többek között azért lehet előnyös a tagállamok számára, mivel az ESM az Európai Unió szabályozásában nemzetközi szervezetnek minősül, így az európai módszertan szerint a tagállamok befizetései nem növelnék az országok adósságállományát.
Az ESM ráadásul többletjogokkal rendelkezik, így magánbefektetőket veszteségek leírására kötelezhet az egy-egy tagállamnak nyújtott mentőcsomag ellenében. Az ESM kapacitásai 500 milliárd euróra rúgnak, 80 milliárd eurónyi közvetlenül befizetett tőke mellett, ami meghaladja az EFSF jelenlegi 440 milliárd eurós tényleges hatóerejét.
A források a G20-as államok pénzügyminisztereinek kétnapos párizsi találkozójakor beszéltek a hírügynökségnek. A nemzetközi közösség egyre nagyobb nyomást gyakorol az euróövezeti vezetőkre, hogy álljanak elő határozott és átfogó megoldással az adósságválságra. Elemzők arra számítanak, hogy az Európai Tanács október 23-i ülésére, vagy a november eleji G20-as csúcsra készülhet el az euróövezeti mentőprogram.
Újabb párt jelentette be, hogy nem indul tavasszal





