A cégek a volt állami, ám a 90-es években privatizált hulladékbegyűjtő mamutvállalat feldarabolásából jöttek létre − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Bíró József, a csíkszeredai REMAT Hargita vezérigazgatója. A roncsokból kinyert acél és nemesfémek értékesítéséből jelentős haszon származik, annak ellenére, hogy a veszélyes anyagok, a gumiabroncsok és a különböző kenőanyagok megsemmisítéséért külön fizetni kell.

A folyamat egyszerű: a minisztérium értékjegyeket oszt szét a programban részt vevő cégeknek, amelyek ezzel fizetnek az autótulajdonosoknak a leadott roncsért. A gépjárművek így ingyen jutnak a fémhulladék-gazdálkodókhoz, miközben a roncsprogramon kívül leadott autókért normális esetben nagyjából 500 lejt (egy euró 4,3 lej) fizetnek.

Bíró József szerint egy roncs feldolgozása körülbelül 250-300 lejbe kerül, a fémek értékesítéséből származó bevétel pedig átlagosan 800-900 lej autónként. Egy bizonyos darabszám fölött a gépkocsikat egyszerűen bedarálják, és bálázva értékesítik; a fémhulladék kétharmadát hajók szállítják külföldre, a maradékot a helyi fémfeldolgozó üzemek vásárolják fel.

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint tavaly közel 190 ezer roncsot vontak ki a forgalomból, idén legkevesebb 120 ezer értékjegyet osztottak szét. A lap számításai szerint − autónként 500 lejes profittal számolva − a roncstelepek tiszta haszna két év alatt meghaladja a 155 millió lejt, azaz a 36 millió eurót, és ehhez még hozzáadódnak az alkatrészek árusításából befolyó összegek.

A roncsautóprogram elsősorban a környezetvédelemnek hoz hasznot, hiszen több százezer környezetszennyező gépkocsit sikerült kivonnunk a forgalomból − reagált a Napi Gazdaság felvetésére Borbély László, Románia környezetvédelmi minisztere, hozzátéve: a hatályos jogszabályok szerint a roncsautókat begyűjtő cégek ugyanakkor kötelesek jövedelmük 3 százalékát a környezetvédelmi alapba befizetni.