Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

KSH: júliusban csökkent a vendégéjszakák száma

A vendégéjszakák száma 5,9, az összes bruttó árbevétel 3,8 százalékkal csökkent júliusban 2010 júliusához képest a kereskedelmi szálláshelyeken - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A vendégéjszakák száma júliusban 2,892 millió volt, a bevételek pedig elérték a 26,457 milliárd forintot.

Az év első hét hónapjában a vendégéjszakák száma 0,4 százalékkal 10,786 millióra nőtt, a 133,378 milliárd forint összes bruttó bevétel pedig 4,1 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát.

A külföldi vendégek száma júliusban 1,5 százalékkal 436 ezerre emelkedett és ők 1,286 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 1,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek száma júliusban éves összehasonlításban 7,7 százalékkal 534 ezerre esett vissza, a vendégéjszakáik száma pedig 9,4 százalékkal csökkent.

Az év első hét hónapjában a külföldi vendégek száma 6,2 százalékkal közel kétmillióra nőtt, a vendégéjszakáik száma pedig 4,1 százalékkal emelkedett. A 2,2 milliós belföldi vendégszám január-júliusban az előző év hasonló időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal mérséklődött, a vendégéjszakáik száma pedig 3,1 százalékkal csökkent.

A júliusi 26,457 milliárd forint összes bruttó bevételből a szállásdíjbevétel 15,89 milliárd forintot, a vendéglátás 5,323 milliárd forintot tett ki, a többi az egyéb bevétel volt. Miközben az átlagos infláció júliusban 3,1 százalékot tett ki, a szállásdíjak átlagosan 2,7, a vendéglátás árszínvonala átlagosan 2,4 százalékkal emelkedett.

Az év első hét hónapjában, áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt júliusban regisztrálták a szálláshelyek - jegyzi meg a KSH, hozzátéve: mindez azt eredményezte, hogy a vendégforgalom és a bevétel - folyó áron - a 2006-es szintet érte el.

A KSH közlése szerint a Balatonon az első hét hónapban a vendégéjszakák száma hat százalékkal csökkent, míg Budapesten hét százalékkal nőtt.

A szállodai szobák átlagos foglaltsága júliusban 54,9 százalék volt, az első hét havi átlag pedig 44,6 százalék.

Az egy kiadható szobára jutó nettó árbevétel júliusban az átlagosan elérte a 6.467 forintot. Az ötcsillagos szállodákban ez - 66,1 százalékos foglaltság mellett - átlagosan 16.708 forint volt, a négycsillagos szállodákban 62,7 százalékos foglaltsággal 7.644 forint, míg a háromcsillagosok esetében 4.444 forint és az átlagos foglaltság ezekben a szállodákban 50,8 százalékot ért el.

Július végén Magyarországon 2.892 kereskedelmi szálláshely működött. Ebből 926 a szállodák száma 55 ezer szobával és 1.002 a panzió 11 ezer szobával. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 963 volt. Az iparágban tevékenykedő vállalkozások közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, s ez megegyezik az előző év azonos időszakával. A részmunkaidős foglalkoztatás súlya a szállodákban kategóriánként változó, 3 és 11 százalék között mozog, a kölcsönzött munkaerő lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekre jellemző, de súlya ott is minimális.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×