A lakáscélú hitelek iránt a második negyedévben is csökkent a keresletet, miközben a fogyasztási hitelekben a megkérdezettek 40 százaléka már élénkülésről számolt be.

A lakossági hitelek feltételei érdemben nem változtak és a bankok nem is terveznek jelentősebb módosításokat, a vállalati hitelezési feltételeken azonban a következő fél évben szigorítanának a pénzintézetek.

Ezzel szemben az önkormányzati szegmens hitelezési feltételeit szigorították a bankok, amelyek széles köre érzékelt portfolióromlást és ezzel összefüggésben a hitelek átstrukturálására vonatkozó igényt.

A vállalati hitelezésben idén már nem lesz fordulat, a hitelkínálat alakulása miatt. A háztartási hitelek növekedésének beindulása is csak később várható elsősorban az alacsony kereslet miatt - ismertette Nagy Márton, a pénzügyi stabilitási szakterület vezetője.

Homolya Dániel, az MNB vezető szakértője elmondta, hogy a második negyedévben a háztartási és a vállalati hiteleknél is tovább emelkedett az átstrukturált hitelek állománya, a jelzáloghiteleké 10,3 százalékról 15 százalékra emelkedett a teljes jelzáloghitel-állomány százalékában. Ugyanakkor az átstrukturált jelzáloghitelek minőségében érezhető a romlás, harmadrészük legalább 30 napos késében volt, míg az első negyedév végén ez az arány 27 százalék körül alakult.

Az átalakított gépjárműhitelek állománya is emelkedett 10,4 százalékról 11 százalékra , és e hitelek harmada is legalább 30 napos késésben volt.

A vállalati hiteleknél 6,9 százalékról 7,8 százalékra emelkedett az átstrukturált hitelek aránya, ezek minősége pedig jelentősen romlott, negyedük volt 90 napon túl késedelemben. Ez az arány egy negyedév alatt megduplázódott.

Az önkormányzatok főképp 2007-2008 között megfigyelt jelentős mértékű kötvénykibocsátása után 2009-2010-ben már csak mérsékelten növekedett az önkormányzati hitel- és kötvényállomány. A 2010 vége óta eltelt időszakban pedig ezermilliárd forintos szinten stabilizálódott az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni kötelezettségeinek állománya. Szakértői becslések szerint 2011 végére a kötvényállomány közel fele kerül törlesztési szakaszba, 2013 végére ez az arány akár elérheti a 90 százalékot is.

Az önkormányzati hitelek és kötvények devizakitettsége eléri a 60 százalékot, a svájci banki kitettség aránya 50 százalékos.

Elsősorban a bevételek csökkenése, a forint gyengülése a svájci frankkal szemben, és a kötvényeken meginduló törlesztések hatására érezhetően emelkedett az átstrukturálási igény az önkormányzatoknál. A második negyedév végére 1 százalékra emelkedett az átstrukturált hitel és kötvényállomány, amely a bankok előrejelzése szerint az év végére akár 10 százalékra is emelkedhet. Az önkormányzati hitelek lehetnek a bankok számára a következő kritikus pont, de az MNB szakemberei szerint a bankrendszer kész és képes ezt a problémát kezelni.