A világ legnagyobb hitelminősítőjének hétfői londoni bejelentése szerint a hosszú futamidejű görög államadósság besorolása az eddigi "BB mínusz"-ról - a köztes "B plusz" kihagyásával - "B"-re, a rövid lejáratú szuverén adósságok osztályzata "B"-ről a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "C" szintre romlik.

A Standard & Poor's mindkét osztályzatot további leminősítés valószínűségére utaló negatív figyelőlistán hagyta.

A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlege az S&P hétfői bejelentése után kiadott első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú futamidejű görög adósságok "B" besorolása rosszabb például Szenegál, Angola, Nigéria és Zambia osztályzatainál, ezekre az országokra a Standard & Poor's ugyanis "B plusz" besorolást tart érvényben.

Az új hosszú futamú görög adósbesorolás öt fokozattal gyengébb az S&P által Magyarországra érvényben tartott, közepes befektetői "BBB mínusz" osztályzatnál.

Jelenleg Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelynek befektetésre nem ajánlott adósbesorolásai vannak a nemzetközi hitelminősítőknél. Az S&P azonban a hétfői leminősítés után a nagy hitelminősítők közül a leggyengébb osztályzatokat tartja érvényben Görögországra. A rövid futamidejű görög államadósság "C" besorolása egész Európában a legrosszabb szuverén adóskockázati osztályzat.

A leminősítéshez fűzött részletes indoklásában a Standard & Poor's kiemelte: szerinte a fő hivatalos euróövezeti hitelezők mindinkább hajlanak a Görögországnak kétoldalú alapon nyújtott 80 milliárd eurós hitelhányad törlesztési lejáratainak meghosszabbítására.

Az elemzés szerint az S&P azt valószínűsíti, hogy az euróövezeti hitelező kormányok kérni fogják a kereskedelmi hitelezőket is a velük szembeni görög kötelezettségek lejáratainak hasonló kiterjesztésére.

A Standard & Poor's szerint megnövekedett annak a kockázata is, hogy Görögország maga tesz lépéseket a kereskedelmi hitelezőkkel szembeni törlesztési feltételeinek átrendezésére, márpedig az S&P szuverén besorolási kritériumai alapján a kereskedelmi adósságok átütemezése "általában törlesztési leállásnak felel meg" - áll az elemzésben.

Már az S&P-leminősítés előtt rekordra emelkedett Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, miután az előző napokban hírek terjedtek el arról, hogy a súlyos költségvetési és adóssággondoktól gyötört Görögország esetleg kiléphet az euróövezetből.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a hétfői londoni kereskedésben - most először - átlépte a másfél ezer bázispontot.

A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint másfél millió euró minden 10 millió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.

A CMA számítási modellje szerint a Londonban hétfőn kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem 70 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésre képtelenné válását ötéves távlatban.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésre képtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.

A hétfői görög CDS-árazások például azt mutatják, hogy a piac Görögországot most több mint hatszor kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál, hétfőn ugyanis 236 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 236 ezer euró - környékén mozgott Londonban a magyar CDS-díjszabás.